Ismét engedélyt kértem egy levél közzétételére. Aki azt gondolná, hogy a történet lényegének nincs köze a fűhöz és egyéb disco-drogokhoz úgy gondolom akár élete legnagyobb hibáját is elkövetheti, vagy már el is követte.

"Tisztelt Kőházy „Fankadeli” Ferenc!

Eddig a pillanatig nem volt alkalmam arra, hogy írjak neked, hiszen előttem annyian és olyan színvonalon már kifejezték azt, amit én is elmondtam volna, hogy „csak” egyel több levél lapult volna a levelesládádban.
De úgy gondolom, hogy egy néhány dolgot leírok most, hogy megérettnek érzem erre az időt. Hogy miért is éppen most, erre nem tudnék behatárolható választ adni, tudod van amikor az ember eldönti, hogy megtesz valamit de azt érzi, hogy akkor kell.
Rólam annyit, hogy már visszaemlékezni sem tudok, hogy mikor regisztráltam a salátamagazin.com-on kb. 4 éve, ha jól számolom. És ez alatt az idő alatt egyetlen egyszer sem írtam be egyetlen topicba sem, mivel akkoriban még nem éreztem azt, hogy értelme lenne, illetve nem is értettem sok dolgot és nem akartam növelni a hozzászólások számát, továbbá nem is ástam bele mélyen a dolgokba sajnos. Mindezekkel ellentétben követtem a munkásságod, és már meg sem említem, hogy a leg-emberibb, amit az undergroundban hallani lehet. És ez az a dolog, ami kikerülhetetlennek kellene lennie, de hát mondd ezt egyeseknek… És itt a társadalom egyes tagjaira gondolok kollektíven… És ennek az oka nem feltétlen az ember maga, mint „gonosz kis manó”. Hiszen hogyan is lehetne, hiszen kisgyermekként mindenki angyallelkű. De változnak bizony és itt nagyon fontos megemlítenem egyes tv csatornák szerepét…. Az a baj, ha ebbe belegondolok már zsong a fejem és nem is tudom továbbgörgetni eme eszmefuttatást. Mindegy ez van. Szóval, szerintem a téged támadók indokolatlanságát a puszta tényekkel is lehetne magyarázni. Mondjon nekem bárki még egy olyan előadót, aki ilyen szinten van kontaktban a közönségével…. És akkor ezt szerintem meg is beszéltük… Hihetetlen erőt tud adni az, ha olyan embert hallgatunk, aki „csak” EMBER…. Mert ezzel lehet a leginkább azonosulni, és nem felvett álarcokat használó egyedeket bambán követve…. Ehhez csak annyit, hogy minden amit mondok csak a saját szemszögemből tudom tenni, hiszen nem látok bele senkinek az észjárásába ezért ez teljesen szubjektív és lehet hogy igazam sincs, bár ha mindenkinek saját világa van, akkor hogyan döntjük el azt, hogy ki az igaz? Kinek van igaza? Esetleg azoknak, akik egy ideológiát követnek? És ők többen vannak tehát nekik lenne igazuk? És mi van a többi ilyen csoporttal? Így nézve leredukálhatjuk újra az egészet egy-egy emberre, és ott vagyunk ahol a part szakad…. Ezzel szemben a megoldást abban látom, hogy egy olyan ideológiát kellene követni, ami a valódi az igaz…Ebben nem akarok bonyolult dolgot látni, egyszerűen hívhatjuk az IGAZSÁGnak is.
Tudod az nagyon felbosszant, az a megszámlálhatatlan tévúton járó ember, ahogyan a drogokhoz állnak hozzá. És akkor ez lenne valójában amiért írtam is részben, ez a főcsapások egyike. Tehát ez olyan mintha nem látnának előre, hogy mi történik később velük…. Mint a hitelfelvevők….ugyanaz….rengetegen buknak bele…Szóval miért is ellenzem leírhatatlan undorral a drogokat? Mert csak azt tudom ellenezni aminek a hatását megtapasztaltam ugye? Majdnem. Tudod anélkül, hogy most bármit is eláruljak a családomról, mert nem biztos, hogy jó dolog, de ezt el kell mondanom. A droggal kapcsolatban az anyám az aki megjárta a poklot és vele én is, hiszen mióta megszülettem kb. 18 éves koromig ennek hatása elkísért. Ne értsd félre nem próbáltam ki soha, hiszen nem vagyok elmebeteg, hogy olyan legyek mint ő! Szerencsére így 22 éves fejjel mondhatom, hogy már kigyógyult ebből! Bár ő nem drogozott, hanem gyógyszereket, altatókat, nyugtatókat szedett marékszámra…És ha már itt tartunk leírnék a teljesség igénye nélkül néhány esetet, ami remélem visszataszító hatással is járhat, ha bárki kipróbálná….
Képzelj el egy 8 éves kiscsákót, aki megy haza a suliból és már látja hogy a ház előtt a mentő….. és tudja, hogy az unalomtól, a gyógyszerektől semmitevésbe fulladt mindennapok miatt az anyja heccből felvágta az ereit, persze ezt nem komolyan, mert nem ez volt a valós cél, kizárólag, hogy felfigyeljenek rá….És a mentősök gyűrűjén keresztül megkérdeztem –anyu mi történt?- Akkor egy laza felvágtam az ereimet mondat hagyta el a száját, miközben készült a kórházba…ilyenkor ki kell vizsgálni…Vagy amikor hazaérve anyám a padlón fekszik és kihívom a mentőket, hogy jönni kellene, bár tudom, hogy megint csak bamba…Majd kijönnek és közlik, hogy nem vihetik be, mivel ha nem járul hozzá akkor nem tehetnek semmit. Ok! Majd elmennek és anyám kérdi-Szóval rámhívtad a mentőket? Tudod mit kisfiam? Gyere segíts nekem fölakasztani magam!-Majd föláll a földről és torkaszakadtából üvölti, hogy takarodj ki a házból…OK! Amíg faterom hazaérkezett addig odakint bringáztam és vártam, hogy megjöjjön. És ezt kizárólag a drogoknak köszönhetjük….A rohadt mocskos elmeroncsoló szereknek…..De volt azért vicces is pl. amikor a suliban tízórai szünet volt, témaként feljött, hogy kinek milyen kaját csinált az anyja. Na igen, én persze a büfében vettem mert hát ugye ilyesmire nem volt idő egy-egy marék andaxin-eunoctin-seduxen trió közt. Fateromról annyit, hogy kidolgozza a lelkét, és mindent anyám helyett csinál…persze 12 éves korom óta magarmra mosok, de ezeket azért nem bánom, mert nem tudom, milyen ha nem ilyen lenne az anyám….Bár láttam a tévében meg ismerőseimnél, de valahogy nem azt osztották…Anyám 25 évből 18 –at kórházakban töltött, mindenféle elvonón, addiktológián, pszichiátrián..jól ismeri Dr. Csernust, Dr. Funk Sándort..stb…És miért? A TETVES Drogok miatt…. Képzeld milyen az, ha mindig abban reménykedsz, hogy ma nem bamba az anyád…..És, hogy most nem fog hangosan kiabálni, és a szomszédok nem fogják hallani… persze a legtöbbször ez álom maradt… Tudod ha tiszta, akkor normális és 180 fokos fordulatot vesz… Persze amikor hazaérek, már az arcán látom, hogy milyen állapotban van és látom rajta azt a drogtól eltorzult rosszindulatú kifejezést, ami mindent elárul..ehhez a járása is segédkezik…És képzeld el, hogy a faterom melózik és a kiskorom tetemes részét így kellett eltöltenem, rábizva magam egy önmagán kívüli emberrel, aki ráadásként ilyenkor a legrosszindulatúbb…..És miért? Költői a kérdés. A gyógyszerek, drogok ha úgy tetszik….
Szóval a drog témához akartam hozzászólni és elmondani, hogy mit érzek amikor látom, hogy kiállsz ezek ellen…Tudod amikor az ember így nő föl akkor a legeslegmélyebben megfogadja belűl, hogy az összes erejével, amit meg lehet mozgatni, kiáll azért, hogy ő maga a közelébe se kerüljön ezeknek a mocskos, áruló anyagoknak… És nem tudom, hogy azok az emberek, akik azt állítják, hogy ezt olyan mint az alkohol (persze az is lehet ilyen egy idő után, de a gyógyszerből elég 1-2 alkalom) szóval akik ezt állítják nem tudom, de remélem nem ilyen körülmények közt nőttek fel…Viszont az a baj, hogy ezek az emberek nem látják az árnyoldalát és „divatként” élhetik meg, ami sajnos hatalmas tévedés előfutára…Viszont nem tudom, hogyan lehet elébük kellőképpen meggyőző képet tárni, eme dolgokról. Szóval csak annyit akartam ezzel mondani, hogy nagyon rossz ha ebben az irányban indulunk el, és az én példám még csak nem is a keményebb dolgokról szól, és ezért merem állítani, hogy nincs könnyű drog….

Üdvözlettel: x y"