...úgy volt, hogy egész éjszakára kint maradok a szigeten és csak reggel jövök haza.... szerencsére nem így lett... persze az is lehet, hogy eleve bízhattam volna jobban a szimatomban... bízhattam volna jobban a szememben... a gondolataimban... egyszóval magamban... de nem... nem bíztam... ismételten próbára tettem a világ egy szeletét amiről azt hittem nincsen elsózva és jókorát haraptam bele... ismételten.... talán erre születtem... nem tanulni semmiből... és ezerszer lerótt köröket újra futni... talán idővel majd megtanulom... talán még nem vagyok elkésve ezzel..... szóval hétfőn 40.000 hallgató fülpár és egy viszonylag kellemes nap után.. melyet természetesen a nagyszínpad vip részlegében töltöttem és többnyire péterfy borival valamint a kaukázus énekesével janóval beszélgettem... szóval hétfő után a mai nappal belenéztem a tükörbe... és megpróbáltam sokadszorra... sok ezredszerre... egy dologgal kapcsolatban .. melyről napokkal ezelőtt határozott és egyértelmű véleményem volt... szóval megpróbáltam újraértékelni a valóságot... adni még egy esélyt.. annak a szeletnek... nem kell mondanom, hogy mire a budapesti közlekedést megízlelve a szigetre érkeztünk már jócskán lanyhult a lelkesedésem de természetesen ez nem szegte kedvem.... azon voltam, hogy meglássam az egykori diáksziget később pepsi sziget majdan a jelenkori sziget fesztivál szemében azt a mosolyt amit emberinek és egyben előre mutatónak tudok értékelni... 6 évvel ezelőtt 2002-ben úgy jöttem el a szigetes fellépésről, hogy soha többet még csak ki sem teszem a lábam .. és hétfőn este is úgy jöttem el onnan, hogy soha többet....... soha többet..... és valami mégis azt súgta... talán indokolatlanul, hogy feri.... nem lehetsz ilyen házsártos.... nem lehetsz ilyen begyöpösödött...... nem lehetsz ilyen ünneprontó..... harapj..... ízlelj...... láss....... és örülj....... mindennek a vége..... a paraszt felkiáltás nélkül..... persze nem nehéz kitalálni, hogy most mikor ezeket a sorokat írom ahelyett, hogy a párom mellett a "nagykiflit" képviselném..... enyhén szólva parasztnak érzem magam.... a feudalizmus hanyatlása körüli időkből.... vagy talán egy betonkaptárok között nevelkedett paraszt még annál is rosszabb.... szóval megérkeztünk a szigetre.... tulajdonképpen az első emberi pozitív megnyilvánulás amit tapasztaltam az egyben az utolsó is volt.... és ezen írd és mond az első 10 percben túl is estem... persze ezt akkor még nem tudtam.. a történet lényege, hogy egy autóra volt behajtási engedélyünk ... és bence a programszervezőnk valamint én mondtuk, hogy majd fogunk egy taxit és bejutunk azzal... ezt meghallotta egy mellettünk álló srác és odaszólt kedvesen, hogy hagyjuk a taxit ő bevisz minket van két hely a kocsijában..... manapság ez már ugye mesébe illő történet holott ugye ez valaha teljesen normális viselkedés volt.... emberibb korokban.. be is vitt minket a fiú... és közben jót beszélgettünk... tulajdonképpen innen már csak lefelé megy a történet... bencével próbáltuk megközelíteni az mr2 sátrat... de én már annyira ájulás közeli állapotban voltam a 37 fokos hőségtől, hogy megkértem bencét, hogy hagy hívjam meg egy valamire...... oda is mentünk egy pulthoz és vettünk két sört...... kedves olvasó... mit is mondhatnánk egy fapados pultról ahol adtak nekünk két félhideg sört 1200 forintért... persze ezen még túl lehet lépni... és aki ismer tudja, hogy nem szoktam garasoskodni... nem is tettem.. főleg, hogy bence fizetett mert ragaszkodott hozzá... de akkor már éreztem, hogy elindul az a bizonyos hógolyó a lejtőn.. amiből általában lavina szokott lenni.... sebaj.... megittuk a szar félhideg sört... 1200-ért... és megkerestük a helyszínt.... a többiek valami viszonylag igényesebben kinéző lacikonyhából ettek olyan kinézetű kajákat, hogy azt ha filóék lent szegeden az egyetemen ha kielemeznék meg kitenyésztenék akkor bizony érdekes dolgokat lehetne találni... ugye talán látták páran a kapd be című filmet..... szóval enyhén szólva nem volt bizalomgerjesztő a dolog... úgyhogy én inkább ódzkodtam is a táplálkozástól... ezek után hamar felmértem, hogy az 1200 forintért két sör című történet még egy visszafogott szinte szerencsés ügylet volt hiszen a legolcsóbb dreher amit találtam az 650 volt a pálinkáról már ne is beszéljünk... nem nagy dolog utánaszámolni, hogy a fellépő gázsim az konkrétan két kör pia... csak, hogy átérezze a kedves olvasó, hogy mennyit lehet keresni manapság azzal ha ismert előadó vagy... sebaj... bepakoltunk a színpad mögé.... és hát maga a helyszín eleinte nyomasztott ... illetve nem értettük, hogy miért matiné időpontra tettek minket... de hát a petőfi rádióról van szó akiknek sokat köszönhetünk ez nem vitás... úgy hogy nem volt apelláta.. nem is erőlködtünk korábban sem és most sem... csak hát ahogyan olvastam a fellépők listáját... megjegyzem azért próbálok képben lenni a hazai zenei szcénával... de olyan fellépő nevek voltak utánunk akikről azt sem tudtam mi fán teremnek... na de erről majd még később.. a művészetet természetesen nem ez alapján mérik... sem pedig az alapján, hogy ismeri e őket a kőházy feri... a művészet az művészet... ha a suhancos 5-kor játszik... akkor 5-kor játszunk... Isten látja lelkem, hogy ez engem egy pillanatig sem zavart... hiszen egyre több fellépés van amúgy is ahol mi vagyunk úgymond a főprodukció... és mivel célom a csapatom előretolása.. nyilván nem vagyok türelmetlen ez ügyben... szépen kiforrja ez majd magát... ahogyan mondani szokás.... "nagyszínpad..." szóval a történet úgy gurult tovább, hogy megbeszéltük a srácokkal, hogy 15 perc a beállás... ami irreálisan kevés... és ugye a többit lejátsszuk... a 15 perces beállásból lett több mint háromnegyed óra... úgy, hogy általában két technikus szokott lenni egy színpadra... itt 5 volt... és mégsem tudták megoldani a kérdést... kedves olvasó... úgy képzeld el, hogy 5 számot tudtunk lejátszani... 5 számért zarándokoltak oda hála Istennek jó sokan... és 5 számon keresztül tudtunk egy olyan hangulatú bulit csinálni ami úgy gondolom magáért beszélt... de mégis...... 5 szám.... az ötödik számot már úgy kértük, hogy még lejátszhassuk... és persze megint nekem kellett stand-up komédiáznom még a végén hiszen joggal volt felháborodva a közönség... hogy mi ez...... és természetesen én is csak néztem..... hogy mi ez... persze a "buli" közbeni mosolygó arcok és a taps kárpótolt ezért... de hát mégiscsak csalódás ez... jobb helyen ugye ha a technikusok bénáznak azt nem rajtunk verik le úgymond.. és nem a mi ázsiónkat rombolják... viszont itt így alakult... ami biztos, hogy nem azokon az embereken múlt ez akik által egyáltalán mi kapcsolatba kerültünk a petőfi rádióval... akinek ismételten sokat köszönhetünk... valakin múlt... a tököcském se tudja, hogy kin... nem is érdekel... hiszen nem szidnám az anyukáját akkor sem... nincs ezen már mit változtatni... viszont.. ezúttal szeretném megköszönni borcsik attilának, szepesi matyinak és urbán szabolcsnak mindazt amit a petőfi rádió berkein belül tettek a csapatért... nyilván ez rengeteget számított és számít a suhancos életében... szóval utánunk valami szimpatikus banda jött akin egy 30-an simán voltak is... mármint 10-en elől.. és még egy 20 ember nézte... és őket hasonló ügyletek követték... egymás után... eleinte állati szarul esett, hogy ez mi a tököm... de utána aztán megtudtam, hogy hát.... voltak... "akik nem tudták"... hogy a suhancos meg a fankadeli az "ilyen ismert" ... csak azt nem tudom, hogy akik nem tudják, hogy milyen ismertek vagyunk azok mi a kiskutya farkáért nem mennek fel a myspace oldalunkra vagy a youtube-ra picit körülnézni mielőtt beraknak minket 17 éves talentumok elé melegíteni picit... kedves olvasó mielőtt félreértenél valamit... közel sem a sértődöttség és a pökhendiség beszél belőlem... csupán annak a hiánya kaparta agyvelőm, hogy miért fuldoklik a hazám minden területen a felszínességben.. az elnagyolásban... a nemtörődömségben... és alapvetően a profizmusra nem törekvésben... persze hallottam már ezerszer... megéltem már ezerszer..... hosszú évek óta tudom mi a fáma... hosszú évek óta tudom mi a helyzet... megszoktam... ugatni meg nem fogok.. maximum magammal dumálok egyet... mint most is tulajdonképpen..... de kedves olvasó.... mi a tökömet mondasz egy bizonytalan tekintetnek aki elmeséli neked, hogy csak a suhancos miatt jött be... költött a belépővel együtt kb 10.000 forintot eddig... totál kivan.. izzadt... fáradt... és erre kapott 5 számot..... és kedves olvasó..... mi a tökömet mondasz amikor nem egy emberke jön így hozzád..... hanem mondjuk 50...... akkor mit mondasz magadban?...... marad rambó szólása ugye..... "fuck the world" ..... és persze ahogyan próbálod kimagyarázni magad egy olyan dologgal kapcsolatban amihez közöd nincsen.... azt gondolod, hogy tulajdonképpen benne vagy már konkrétan az aznapi kálváriádban és nem is sejted, hogy... .még csak most kezdődik.... balázsék hazamentek és én egy másik baráti társasággal maradtam még... ahogyan ugye indultam... még mindig..... bíztam és hittem, hogy megéri maradnom... biztosan meg fogom látni a sziget baráti arcát... ami rám fog mosolyogni... meg is láttam..... és hallottam is..... és Isten az atyám koncentráltam ismét..... de megint csak oda jutottam, hogy alig hallok magyar szót.... megint csak oda jutottam, hogy a füvescigit nyíltan szívja mindenki.... megint csak oda jutottam, hogy a wantedba a gyuri nem merne eladni olyan pálinkát.... meg a piacon a kedvenc gombámba rózsi néni nem merne a kezembe adni olyan lángost mint amilyet itt szó nélkül 800 forintért belebasznak a kezedbe... ha van egy kis szerencséd még meg is bírod tartani.. ha nincs és leesik akkor meg sorba állsz még egyszer.. maximum fél óra..... addig legalább tudsz beszélgetni meg kapcsolatokat építeni ugye... amit fel szoktak hozni, hogy hát a szigeten meg lehet ismerkedni sok emberrel meg milyen jó, hogy a világ minden tájáról jönnek.... hát kurva jó tényleg... a franciák olyan csúnyán be voltak a szittyózva, hogy komolyan majdnem lecsavartam az egyiknek egy pofont pedig jámbor egy barom vagyok...... az olaszok olyan csúnyán be voltak szittyózva, hogy ellőbb szánakoztam rajtuk mintsem, hogy dühöt érezzek.... az amerikai angolul beszélők konkrétan aszitték, hogy amerikában vannak.... talán nem véletlen.. ki tudja.. ahogy haladunk lehet, hogy kint már úgy is reklámozzák, hogy magyarország valami gyarmatuk.... egyedül az ilyen arab formák voltak azok akik mondjuk úgy, hogy normálisan viselkedtek... romát nem láttam csak összesen kettő darabot... ők pedig mosolyogtak... gondolom örültek, hogy bejutottak ilyen árak mellett... a "magyarok" (mármint akik gondolom asse tudják mi az az urál meg az árpádsáv csak magyarul beszélnek hellyel közzel érthetően) pedig ugattak egymással a vécék és zuhanyozók előtt.... mi mást is tehetnének....... na szóval röviden ennyit a népek ismerkedéséről... meg a közösségi hangulatról.... volt szerencsém a nagyszínpadot is megközelíteni párszor mivel körbe körbe sétáltam órákon keresztül szívva magamba a sziget arcát meg némi fűszagot... inkább nem is beszélnék arról, hogy milyen lökdösési technikákat láthattam élő egyenes adásban... konkrétan egyesek buldózerre szívták magukat... ami nem is csoda... állítólag a fű volt az egyetlen a szigeten ami olcsóbb volt mint kint... egyetlen dolog van amiben egyet értek bizonyos sajtóorgánumok megfejtőivel.... miszerint a nagyszínpad tényleg valami botrányosan szarul szól..... mindezt egy olyan technikától kapja az ember aminek az árából mondjuk egy kisebb várost fel lehet újítani kompletten a templomokkal a főtérrel és az utakkal együtt... hát ez van... napi 8 ezerért inkább akkor beteszek otthon egy cédét meg kiveszem a hűtőből a dinnyét... jövőre majd ... ha lesz annyi eszem, hogy ne menjek ki a szigetre........ szóval végiglökdösődve az egész szigeten... átélhettem azt, hogy valójában mekkora területről is beszélünk... mekkora komplexumhalmaz ez... és, hogy tényleg mennyien vannak.... hiszen nem volt olyan rész ahol ne lettek volna zsúfolásig az emberek... ahogyan az előző írásban említettem körülbelül egy hatodikos általános iskolás utána tud számolni egy cerkával meg egy kis darab papírral, hogy itt olyan pénz cserél gazdát amiből magyarország sok apró ügyét ki lehetne húzni a szarból... erre gondolom jövő héten majd a szokott módon olvashatjuk, hogy éppen hogy kerestek egy pici pénzt a srácok.... persze... az olvasó meg majd el is hiszi... a szekuritisek kedvességéről pedig jobb nem is beszélni... gondolom én, hogy egy nyolc általános azért megvan pedig a legtöbbnél sőt.... és bassza meg... már bocsánat... lehet rajtam karszalag..... vip karszalag plussz artista stage-pass meg minden tököm lehet rajtam... konkrétan nézhetek úgy ki mint egy vip karácsonyfa annyi mocskos szarság lehet rám aggatva ami mutatja, hogy mi a tökömért vagyok én itt meg mi van....... mégsem tud egy emberi hangot megütni veled.. bármit és bárhogy kérdezel.... csak odahőbörög valamit.. holott a sakktáblára nem tudná felhelyezni a bábukat ha az élete múlna rajta akkor sem.... és én érezzem magam kellemetlenül... és, hogy miért általánosítok? .. azért mert hétfőn és a mai nap összevetve kb 15 szekuritissal kommunikáltam ilyen olyan módon és ezáltal megbizonyosodtam, hogy a 15-nek összesen nem volt annyi embersége és intelligenciája mint a macskámnak... akit ugye sokszor szoktam emlegetni.. talán nem is véletlenül... na szóval a sziget arca még rám mosolygott egyszer amikor kifelé jövet ittam még egy szar kávét 500 forintért.. amin ugye már meg sem lepődünk... ahogy kiértem már rettentően feszült és nyűgös voltam... és aki picit ismer tudja, hogy még indokolt esetben sem szoktam beszólni főleg nem ismeretlen embernek de.... két taxisnak sikerült ezt kihozni belőlem... a taxisokról mindenki gondol amit gondol... nem semmi népség az biztos... a lényeg, hogy sétáltam kifelé és ott ahol már viszonylag kevés ember volt ... sőt... ott ahol konkrétan már egyedül sétáltam .. megkérdeztem két taxist, hogy mennyiért vinnének el a népligethez... mivel oda jönnek értem... összenéz a két krapek és aszondják, hogy 8 ... erre nyeltem egyet és egy mosollyal meg egy köszönömmel továbbléptem.. mire utánampusmognak és nevetgélnek, hogy "de nem száz ám".... na itt aztán elpattant az aminek ugye nem szabad elpattannia... és visszaléptem majd talán némileg határozottan mivel a rendőr kollégák is odafigyeltek utána.. odaszóltam, hogy "nyugi már srácok".... nem tudom miért pont ez a szóösszetétel jött ki belőlem... és hát enyhén szólva ugye meggondolatlan voltam hiszen mindkét csávó 30 körüli ereje teljében lévő gyúrós figura volt... de ahogyan az lenni szokott a határozottság és a fellépés megint aratott mert konkrétan úgy elkussoltak, hogy azt magam sem hittem el... na feri... jó agresszív voltál látod... nem is a szigettel van baj hanem veled.. kálváriám még itt sem ért véget de ez persze már csak a történet levezető része... gyalogoltam még pár száz métert ahol megkérdeztem egy másik taxist, hogy mennyiért vinne el... elvitt 3 rugóért... abból ugye kb 500 forint volt a benzin és keresett rajtam 2500-at... de komolyan olyan jól esett meg olyan frappáns dolgokat mondott útközben, hogy adtam neki 3500-at... vesztemre... mivel a népligetnél hiába van annyi üdítőautomata mint a rossebb... egyik sem fogad el csak 500-ast vagy 200-ast... hiába mentem oda 50 emberhez.. senki nem tudott nekem felváltani egy 2000-est ami persze érthető hiszen magyarok vagyunk és rám volt írva biztos, hogy hamis kétezrestől szeretnék megválni... mi mást is szeretnék... nyilván nem szomjanhalásról van szó.... aztán az 51. néni akihez odaléptem és köszöntem egy visszafogott kezicsókolomot adott aprót és nem is váltotta fel a pénzem mert ő sem tudta... de volt egy százasom és adott egy másik százast... vidáman mentem az automatákhoz amikből egyik sem működött illetve a fele rossz volt a másik fele kidobta a százasom bárhogy vertem a földhöz ugye a jól bevált trükkel... végül egy szenvicsautomatából kaparintottam meg egy ásványvizet.. már amennyire az ugye ásványvíz... most pedig már itthon ülök..... és tényleg mindjárt ki fogom venni a dinnyét a hűtőből... csak ezt megtehettem volna pár órával korábban is... egy halom negatív hullám bezsebelése nélkül is... ismét találkoztam a sziget mosolyával ami kellőképpen fancsali... magyarság és művészetellenes is egyben..... minden fából..... minden pavilonból.... minden hotdogból és minden kólából szinte hallod ahogy..... suttogva..... de közeledik a hang....... add ide a pénzt......... add ide a pénzt....... add ide a pénzt....... az az én pénzem........ add ide a pénzt....... és örülj annak amit kapsz..... paraszt.......