6 éves koromban kezdtem el járni ide kecskemét mellé egy katonatelep nevű helyre kungfut tanulni.. azoknak akik tudnak valamit a hazai kungfu életről talán hajmeresztően hangzik de személyesen mádai norbi foglalkozott velünk.. egészen pontosan négyünkkel... sokan ezért talán a fél kezüket adnák manapság.. norbi ugye a hazai kungfu élet első számú embere... sokmindent tanultam.. persze ahhoz mérten, hogy ebből a világból mit is tud leszűrni magának egy 6 éves gyermek.. de azt meg merem kockáztatni, hogy egyértelműen kirajzolódott előttem..., hogy ennek a világnak bizony az egyik legfontosabb komponense az egymással való szembenézés... semmi hátulról... sem oldalról... sem messziről... semmi sunnyogás... szembenézel az ellenfeleddel és mindenféle hőbörgés mellőzésével küzdessz azért, hogy te legyél a jobb... és miután te vagy a jobb... úgy lépsz ki a küzdőtérről mint ahogyan felléptél oda... semmi májerkodás... semmi pezsgődurrogtatás... talán ezek a többnyire homályos élmények is ideje korán sugallták bennem, hogy látványos "belemagyarázás" nélkül is jól tudja mindenki, hogy adott esetben "mi az eredmény" .. a győztes, a nyertes és a közönség egyaránt... ennek ellenére életem utóbbi 21 évében több ízben erőm és agyi kapacitásom határait feszegetve próbáltam ezt szemléletesen megmagyarázni sokaknak... többnyire sikertelenül... ami talán illetve sajnos kellően logikus is hiszen ha valaki saját magával szemben képes eltaposni az igazságot akkor arra hogyan is lehetne komoly hatással egy kívülálló..., akivel szemben méginkább elutasítóak vagyunk mint saját lelkiismeretünkkel.. régebben alig lehetett levakarni a tévéről ha valami "komolyabb" kézilabda, vízilabda vagy foci mérkőzést közvetítettek... aztán egy pár éve feltünt, hogy mennyire aljas és sunyi módon próbálják egymást felöklelni, kigáncsolni, felbuktatni vagy csak szimplán remélve, hogy nem fújják le, rongálni az ellenfelet.. idővel egyre jobban elhatalmasodott rajtam ez az érzés és görcsösen kezdtem figyelni ezeket az apróságokat és mint azt lehet sejteni pár hónap elteltével annyira megmérgezte számomra az addig kellemes élményeket szerző közvetítéseket, hogy majdhogynem hányingert kaptam sokszor a látványtól, hogy a lányok és a fiúk egyaránt milyen sunyi módszerekkel próbálják a szabályok semmibevételével csapatukat és magukat győzelemre vinni... azt gondolom mindenki számára világos lehet, hogy miről beszélek... természetesen számtalan ilyen sportág van.. a kosárlabda még "úgy ahogy" nem állatiasodott el teljesen de sajnos már azt sem nézem szívesen... visszatérve a küzdősportokhoz... én idejekorán abbahagytam a kungfut.. és másféle sportok felé kacsintgattam... vívtam... illetve teniszeztem leginkább az évek során.. akkoriban még nem tudatosan de úgy gondolom szerencsés voltam, hogy ezekbe a sportokba kóstolhattam bele mert ez két nagyon jó példa arra ahol szintén egyszerűen képtelenség sunyiskodni.. szembenézel az ellenfeleddel és "lesz ami lesz" ... szóval egy ideje egy kedves barátomon keresztül volt szerencsém megismerkedni sándor gyurival a pitbull team vezetőjével... a hazai küzdősport élet egyik legeredményesebb csoportosulásáról van szó.. illetve őket rejti a pitbull team név... többször találkoztunk és az egyik alkalommal valahogy felvetődött, hogy én mivel foglalkozom... a barátomnál volt egy rendezői változat lemez és odaadtunk gyurinak... utána másnap felhívta a barátomat, hogy ez tetszik neki és a kocsiban bömbölteti... talán fontos hozzátennem, hogy gyuri tolószékben ül... indokolatlan fegyverhasználat keretein belül egy rendőr pár évvel ezelőtt hátbalőtte... viszolygok ettől, hogy ilyet kell írnom de be kell látni, hogy egy olyan országban élünk ahol a rendőrség morálja valóban itt van.. persze tisztelet a kivételnek... de mégiscsak ..., hogy is folyhat bele ebbe a történetbe... egy rendőr... aki "jön" .. és konkrétan hátbalövi egy másik embertársát... persze hosszas huzavona után ismerték csak el, hogy indokolatlan volt a fegyverhasználat... gyuri maga is elmesélte ezt a történetet több helyen és talán a legkézenfekvőbb megoldáshoz nyúlva.. miszerint "ezt dobta a gép" .. nem tud mit csinálni... elkezdte építeni új életét... ahogy ő mondja a hármasból négyest.. a négyesből ötöst.. és az ötösből pedig klasszist csinál ... és a tények valamint az eredmények fényében ezidáig határozott bizonyosságot is nyertek ezen szavai... hozzáteszem a magamfajtának néha nehézkes kommunikálni gyurival.. mivel ugye az ember mindig magából indul ki... én a beszélgetéseimben ha viccelődöm az általában egyértelmű... mert még ha pókerarccal is mondom.. a tartalom lehet akkora eszeveszett baromság, hogy az esetek többségében senki sem marad le és mindenki levágja pillanatok alatt, hogy tréfálni próbálok... viszont gyuri ilyen szempontból szintén nagyon érdekes figura... a baromságnak és a még nagynehezen hihető meséknek mindig egy olyan fura határmesgyéjén mozog, hogy rettentően résen kell lenni ahhoz, hogy egyrészt üzembiztosan másrészt minél gyorsabban el tudja dönteni az ember, hogy mikor viccel és mikor mond valamit komolyan... az még haggyán ha egy viccet komolyan veszünk.. de az eléggé ciki tud lenni ha valamit viccnek veszel amit ő amúgy komolyan gondol.. szóval nekem több beszélgetés kellett ahhoz, hogy némi rutint szerezzek abban, hogy a "mester"-rel, hogyan is kell folyékonyan és kellően érdemben kommunikálni... talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy az utóbbi időben bedobtam egy két olyan tréfát is amiről hirtelen gyuri sem tudta eldönteni, hogy hogyan gondolom.. próbáltam felnőni a feladathoz ugyanis ... szóval egy kiváltképpen életvidám és életerős figuráról beszélünk aki több tucat srácba nagyobb hitet és erőt képes préselni adott helyzetben mint maga a jó Isten.. ahogy zsolti az egyik "tanítvány" említette... amikor "a ringben vagyok csak a mester hangját hallom semmi mást" ... a pitbull team edzőtermében sokféle küzdősport "harcosai" összegyűlnek és együtt edzenek... kempósok... kickboxosok.. thaiboxosok és még sorolhatnám... gyuri találta ki nem is olyan régen a K3 nevet viselő sportágat mely talán mindenféle túlzás nélkül a legizgalmasabb és legembertpróbálóbb az összes küzdősport közűl... nagyon röviden annyi a lényege, hogy a K1-el szemben itt van földharc is... viszont időhatárral.. tehát nem úgy mint a sima ketrecharcban, hogy a földön agonizálnak a versenyzők és ettől halál unalmas az egész.. hanem 25 másodpercig engedélyezett a földharc... amikor is a bíró felszólítja a küzdő feleket, hogy álljanak fel... röviden ennyi a lényege a K3-nak.. látszólag nem is olyan nagy újítás ez.. viszont az életben annál látványosabb és annál lehengerlőbb az eredmény miszerint a ketrecharchoz és a K1-hez képest mennyivel izgalmasabb és embertpróbálóbb.. már csak azért is mert ugye a földharcban számos kiváló boxoló másodpercek alatt elvérzik.. szóval a K3-ban harcolóknak minden eshetőségre fel kell készülniük... .... ott tartottam, hogy gyuri jelezte a barátomnak, hogy bömbölteti a rendezői változatot minek a hatására kapott több lemezt is ... és ki lehet találni mi lett a vége a dolognak.. egyszer csak azon kaptam magam, hogy gyuri feldobja, hogy csinálhatnék valami "dögös" indulót a csapatnak... illetve bevonulót... amire ugye az öltözőből a ringhez vonulnak... mondtam gyurinak, hogy nagyon szívesen.. van is kedvem hozzá.. de mindenképpen érnie kell bennem a dolognak mert "rendelésre" nem vagyok képes zenét készíteni és nem akarom, hogy ilyen reklálmszaga legyen a dolognak.. attól nagyon viszolyognék.. viszont ígéretett tettem rá, hogy nyitva tartom a szemem és a fülem.. és ha megfogalmazódik bennem valami konkrétum akkor a tettek mezejére lépek... pár hónap elteltével.. egy gizmo zenére kb 10 perc alatt lefirkantottam azt amit gondolok erről az egészről.. hozzá kell tenni, hogy gyuri megadott egy két szóösszetételt amelyeket szeretett volna, hogy benne legyen.. melyek számára fontosak.. és talán gyanúsan és egyben szerencsésen... valószínűleg a közös beszélgetéseknek köszönhetően... ha nem is teljesen abban a formában ahogyan ő kérte.. de kísértetiesen hasonlóan az én szövegemben is sokminden belekerült... szóval felvettem a dalt... és rá két napra személyesen meg is hallgattuk gyurival ... nem kell mondanom, hogy nagyon jól eső érzés volt ahogyan lereagálták az egészet.... talán elég annyit mondanom, hogy gyuri másnap íratott belőle egy "fél zsáknyit" és a szombati K3 gálán "szórta mint bolond a lisztet" ... és sorban jöttek oda a pitbull csapattagok gratulálni, hogy mennyire jó lett a szám... bevallom ilyenkor összeszorul az ember gyomra.. legalábbis az enyém.. mert ugyanennyi erővel lehetett volna az is, hogy láttamozzák és udvariasságból elteszik..... de "szerencsére" nekik is tetszett... szóval szombaton ahogyan említettem a K3 gálán voltunk.. ahol szinte már nekem volt ciki mikor 30-adszorra ment a "menni előre" felváltva az utóirat lemezzel.. sokan biztos néztek, hogy ez meg mi lehet... a pitbull team weboldalán el lehet olvasni, hogy jópár srác a csapatból ismételten dicsőséget hozott a pitbull team névnek... én magam is régen ordibáltam így... a 2 barátommal akikkel kint voltunk pár órára végeredmény képpen konkrétan berekedtünk... szóval számomra napokig feldolgozhatatlan élmény volt, hogy nem láttam egyetlen hőbörgő embert... egyetlen anyázót... egyetlen hepciáskodót... be lehet menni a ringbe.. és ott "lejátszani" amit le kell... és előtte utána nincs pofázás... nincs hepciáskodás.. nincs hőbörgés... hozzáteszem a ringen belül is "kénytelenek" megadni egymásnak a harcosok a maximális tisztelet.. a felállításra való felszólítás után egyetlen egy ízben még csak reflex szerű mozdulatot sem láttam... illetve egyetlen egy esetben volt egy talán nem szerencsés mélyütés amelyet a közönség meg is hálált egy erőteljes kifütyüléssel.... szóval nekem aki egy sunyi egymás háta mögött beszélő arcoskodó "brenkóskodó" hazudozó világból jön....talán nem csoda ha azt írom, hogy... fura volt megélnem... mellettünk állt az egyik "rivális" tábor edzője és mi tőle fél méterrel ordibáltunk és bíztattuk a pitbullos játékost... persze közel sem prosztó módon... hozzáteszem egy káromkodást nem hallottam egész délután... ettől függetlenül mégis fél méterre tőle arra bíztattuk a "miénket", hogy adjon az "övének" és.. mégis.. az arcán egyetlen rezdülés nem volt... nemhogy összevitatkozzon velünk, hogy "ki a jobb" mint az oviban... ami a hiphop életben a valóság... "az én kedvencem a jobb....... nem...... az enyém a jobb......" .... visszatérve a bevonuló zenére... annyira belelkesültünk a srácokkal, hogy eldöntöttük, hogy hamarosan egy videóklippet is forgatunk hozzá.. ami még a nyár folyamán látható lesz...... a megszokottól eltérően most 3 képet tennék be..... egy gyurival... egy a "superfight" győztes zsoltival... és egy a K3 győztes janóval... akik mellesleg olyan jófejek voltak, hogy még a multheti fankadeli koncertre is eljöttek... amit ezúton is nagyon szépen köszönök... illetve a többieknek is köszönök minden pozitív hullámot az egész csapatból... hasonlóan nehéz lesz őket összefogni a forgatáson mint a gyertek ki a stégre klippnél.. legalábbis ettől tartok.. ettől függetlenül már holnap reggel elkezdeném... ez ennyi..... menni előre......