-WG: Ha felületesen hallgatja az ember a zenéteket, azonnal rávágja, hogy hiphop, de ha kicsit is figyelmesebb az anyaggal, rájön, hogy ennél azért több van benne…
-Lizard: Ez így van, nem is szeretjük, ha a hiphop-skatulyába gyömöszölnek bennünket. Persze alapvetően mégiscsak hiphop-alapú, amit játszunk, de sok egyéb más motívummal van tarkítva a zenénk, úgyhogy éppen ezért nem jellemezném magunkat átlagos hiphop-zenekarként. De ez a hallgatónak is azonnal leesik. Nemcsak rappelünk, hanem énekelünk is, és van a zenénkben raggázás, meg reggae-elemek.

-WG: Ki a zenekar másik két tagja?
-Lizard: Régi barátaim, T.O.M. és Copycon, akit már talán elég sokan ismerhetnek a szólódolgai és a Tigris nevű reggae-zenekara okán.

-WG: Copycon ismertsége előny vagy hátrány a Flegmadog$-ra nézve?
-Lizard: Bármennyire szeretnénk is a kettőt szétválasztani, egyelőre nem megy. Ha van egy bulink, szinte mindig kiemelik a szórólapokon, plakátokon Copycon nevét, és ez neki sem esik jól.
Ráadásul egészen más zenét játszunk együtt, mint ő szólóban. De azért nagyon rajta vagyunk azon, hogy a közönség ne vegye egy kalap alá a kettőt.

-WG: Tigris, Copycon és most a Flegmadog$ – mindhárom produkció Szolnokról érkezett. Pezsgő zenei élet van arrafelé, vagy csak a ti tágan vett baráti- haveri körötök ennyire muzikális?
-Lizard: Beszélhetünk zenekari aktivitásról Szolnok esetében, nem mi vagyunk az egyetlenek. Viszont mi talán a többiektől szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert egy helyen nőttünk fel, ugyanazon a lakótelepen. Kezdetben külön-külön kezdtünk el zenélni, 1998 környékén, figyelve a másik dolgaira is, aztán mivel mindig is jóban voltunk, felvetődött bennünk, mi lenne, ha közösen is csinálnánk valamit. Ez lett a Flegmadog$, bár először még a Kontúr nevet vettük fel.

-WG: A nagyközönség még csak most ismert meg benneteket, Az élet megy tovább mégsem az első albumotok, annak ellenére, hogy mégiscsak ez az első, ami rendes kiadónál jelent meg.
-Lizard: Így van. Kezdetben egyébként T.O.M. még nem volt a zenekar tagja. Copycon és én, illetve két másik barátunk alkotta a zenekart, ám ők egész hamar lemorzsolódtak, s mikor ketten maradtunk, akkor került a képbe T.O.M. Ebben az időszakban változott meg a zenénk is, mert addig ilyen pesszimista, depressziós, letargikus hiphopot játszottunk. Tudod, 10 számmal nagyobb ruhák, égő hordók, lakótelep, ilyesmik. Na de ekkortájt jött New Orleansből egy új stílus, a kissé egoista, megalomán, nagyhangú rap, mi meg azonnal ráharaptunk, és ezt az életvidám dolgot nyomjuk a mai napig. 2001-től 2005- ig készítettünk három nagylemeznyi anyagot, amikor is kaptunk egy ajánlatot a Chameleon Recordstól. Nem erőltettek semmit, azt mondták, azt teszünk az albumra, amit csak akarunk. És mivel mi meg nagyon sajnáltuk volna, ha a régebbi dolgaink nem jutnak túl Szolnok határain, ezért összeválogattunk a második és a harmadik lemezről néhány számot, és így született meg Az élet megy tovább album, ami így nem is rendes sorlemez, hanem egy best ofszerű gyűjtemény az eddigi munkáinkból.

-WG: És új anyag is készül már netán?
-Lizard: Eredetileg az volt az elképzelés, hogy már erre a best of albumra is írunk három új dalt, de azokat végül leszedtük róla. Majd a most készülő negyedik albumon hallhatóak lesznek azok is. Hogy mikor készülünk el vele, s mikor jelenik meg, azt most még nem látom pontosan. A kiadó nem hajt bennünket, és mi se akarjuk elkapkodni. Pláne, hogy közben T.O.M. és én is elkezdtük készíteni a szólólemezünket.