...kár volna véka alá rejtenem, hogy mennyire bizonytalan vagyok akkor .. mikor ezeket a sorokat pötyögöm hajnali fél ötkor... valószínűleg nem volna büszke rám egyik hozzám közel álló ember sem ha tudná, hogy ahelyett, hogy pihenek itt csücsülök... .. már megint... de az unásig ismételt "élő példa" kényes jószág... felemlegetve már csak hadonászni lehet vele... viszont frissen tálalva talán kellően szolgálja önkényes "célunk" ... sokminden történt velem a héten... aki olvasgatja írásaim tudhatja, hogy eddigi életemben kétszer néztem farkasszemet az elmúlással.. vagy annak "bemutatójával" ... és most megtudtam, hogy egy olyan betegségben is szenvedek amivel komoly esélyem van rá, hogy ne tűnjön fel senkinek egy "idős" fankadeli feri ... ez van... azt gondolom nyugodt lehetek efelől hiszen amennyit tudtam és tudok annyit változtatok és változtattam a világ menetén... a többi milliárdnyi apró csavar másra tartozik... természetesen amíg az egészségem és az elmém engedi nem adom fel az "emberi" létem... szintén ezen a héten volt egy számomra "lehengerlő" telefonbeszélgetésem az offline magazin hiphop felelősével oriznatriznyákkal.. remélem jól írom a nevét... amelyről már készítettem magamnak egy jegyzetet.. és fogok bővebben is írni róla... mert a beszélgetés folyamán azt gondolom, hogy sikerült.. legalábbis számomra... kellőképpen "kiforgatnom" a szavait úgy, hogy sokadszorra biztos lehessek abban, hogy a hazai hiphop "azon" vonala melyet ő számomra feltünően kultivál... miért is annyira "alantos" az én lelkemnek... kimondattam vele olyan dolgokat melyeket reményeim szerint nem fog senki előtt sem letagadni és melyek úgy gondolom.... ország világ és a majdani valamint a jelen kor olvasói számára is érzékeltethetik majd azt, hogy mivel kell a magamfajtának szembenéznie... amennyiben nem óhajt szemet hunyni felette.... a mai napon kreck fehérvárról és yugo veszprémből vendégeskedett a stúdiómban... és a metamorf kislemezt rögzítették amely hamarosan hallható lesz.... emberek vagyunk.. én is mint bárki más ehhez a formához "kellő" és igazodó gyarlóságban ... illetve ebből a gyarlóságból kilépni képtelen ... a szünetekben amolyan a külső szemlélő számára talán elsőre kárörvendő módon.. de pontosabb fókuszálás után egyértelműen tragikomikus köntösben szórakoztattuk egymást... a terítéken volt imi ln új dala ... "azta paszta húzzunk a faszba, meg leszünk baszva" ... egy kis "kisdoki" ... "pörög az élet mint a kerék, a pénzből sosem elég" illetve... "szeretem a buxákat jól teletömni" .. mindez az úr 2008. esztendejében.. melyre talán nem is talál szavakat az ember... kínjában nevetgél ... belső halmazaim számára ugyanebbe az érzésvilágba tartozik eckü pixa és fluor új reklámvideója is valami "kicsilányos" dallal.... ámulva néztük a srácokkal eckü monologját ahogy az amerikai "ősarcokat" megszégyenítő és talán a szó szoros értelmében porba döngölő lazasággal "adja el magát" a nézőnek .. miközben szánakozva tekintettem magam elé, hogy hogyan is kerülhettem én ezen állatkertbe... mint az anekdotában... a majmokkal..... hogy a majom van a ketrecben vagy pedig ő van szabadon és mi vagyunk a ketrecben... sok esetben nem tudom eldönteni én melyik "oldalon" állok.. csupán abban reménykedem, hogy soha nem kerülök egy látványosan kicsi cellába ezekkel a figurákkal... jobb száz kilóméterekről szemlélni egymást.. mégiscsak biztonságérzetet ad.. elsősorban lelkileg.. hiszen a fizikai atrocitástól nem tartok... más keménykedő előadók esetében sem.. hiszen úgyis jön az.. aminek jönnie kell... ugye... szóval már vége volt eckü monológjának valamint fluor már megszokott halálhörgésének és pixa állítólag jófej elmebetegségének.... és még mindig csak magam elé néztem.... mindig próbálom jelen időben feldolgozni az eseményeket de valamikor nem megy... minden esetre nem gondoltam, hogy írok egy smst eckünek... se némi tartalommal se egy divatos szmájlival... lassacskán kaptuk magunkat és elindultam győzővel a bőgősünkkel szerencsre.... egy kiváló kis repparty volt.. egy szintén kiváló helyszínen... egészen sok ember összegyűlt és én pedig elreppeltem a "szokásos" félórámat... fekete levessel.. békéttel... álmodtammal.... és ilyesmikkel... amelyekre "megkaptam" ... "betevő tapsom" ... a drogom mely újabb és újabb színpadra lépésre készteti az embert... valamint sok tucatnyi kézfogást... fotót .. és felkérést aláírásokra.... .....a fellépés előtt az udvaron ácsingóztam majd később üldögéltem a többi fiú és lány között... és ahogy ez lenni szokott sokan odajöttek beszélgetni vagy csak pár szót váltani velem.. egymást váltoták az emberek... nem megszokott módon viszonylag rövid időn belül .. három beszélgetőpartnernél is felmerült az, hogy nekem fejezték ki nemtetszésüket a hősök nevezetű formáció viselkedésével... nevezetesen az állítólagos fennhéjjázásukkal kapcsolatban.. valamint csodálkoztak, hogy hogyhogy velem lehet beszélgetni... hogyhogy odaengedem magamhoz az embereket és hasonló számomra már már kínosan hangzó és triviális dolgok... mivel ezeket a beszélgetéseket általában úgy folytatom, hogy bárki aki a közelben áll hallhatja őket.. próbálok minél szavatosabb válaszokat adni.. talán volt olyan hallgató aki menetrend szerint várta volna tőlem, hogy biztosítsak mindenkit arról, hogy.. hát igen ezek a hősök bizony... ilyen meg olyan emberek.. időközben egyre több ember egyre több sztorit mesélt, hogy milyen szinten vették semmibe a hozzájuk emberi módon közeledő hallgatókat.... minden alkalommal csak magam tudtam ismételni.. miszerint.... ha én hallgató lennék... és látnám... illetve átélném azt, hogy így viselkedik az akit én hallgatok.. és tapsolok neki.. akkor utána komoly önkritikát gyakorolnék... amellett, hogy szintén komolyan átgondolnám, hogy mit is láttam...és éltem át.. és, hogy ennek a fényében a jövőben hogyan is viszonyuljak az előadóhoz.... volt akinek pár pillanatra fennakadt a tekintete hiszen a másik oldal "jólbevált" receptje alapján talán egy két "keresetlen" szóra számított tőlem is de azt gondolom, hogy igencsak tehetséges provokátor volna az aki kihozná belőlem ezt a fajta hozzáállást... aztán páran siskával kapcsolatban is odajöttek hozzám... és szintén hasonló hangnemben próbáltam a szokott módon "csitítgatni" őket, hogy nem kell sziszit olyan komolyan venni hiszen a legtöbb esetben maga sem tudja szegény, hogy mit beszél.. erre a későbbiekben több "bizonyíték" formájában is visszatérek majd... szóval városról városra ezt tapasztalom.. és jól esik természetesen... mármint az, hogy sokan léteznek a "fajtámból" ... azt gondolom elbírnám viselni ha ettől kevesebben lennének.. de mivel ember vagyok.. így sokkal megnyugtatóbb a helyzet... a mai este annyiban volt más, hogy.. ha görcsös lelkiismeretfurdalást kívánnék magamból kipréselni akkor talán nem szép dolog ecküék videójával ... arra kényszeríteni magam, hogy kínomban már csak nevetni tudjak.... mellékesen jegyzem meg, hogy ezeket a videókat érdemes megnézni mert igencsak nagy adagot kap az ember abból amit ezek az emberek óhajtanak képviselni... szóval ezen a napon nem én nevettem utóljára... úgymond.. és a messzi távolból... valószínűleg ecküék házibulijából.... persze ezt csak a tréfa kedvéért feltételezem de találn bele is trafálok... egészen pontosan 8-an fejezték ki egyidőben...eckü után szabadon... a szintén "jólbevált" szmájlis fogást... aki most ezen sorokat olvassa...... .... sem azt nem kívánom a szádba rágni, hogy mit gondolj magáról az ilyesfajta cselekedetről.... sem azt nem kívánom a szádba rágni, hogy hogyan döntsd el magadban, hogy milyen szinten szerepelek én vajon ezeknek az emberek az életében mint vélhető rémálmaik szereplője... sem azt nem kívánom a szádba rágni, hogy értékeld mi a különbség adott esetben a 19.. és az egy híjján 20 között... a vélemény a tiéd... a tanulság szintén... 8 darab telefonszámról érkezett tehát szmájli nekem... abból csak kettő szerepel a telefonkönyvemben "sajnos".. most közzéteszem ezeket a számokat... ha már eckü ilyen vígan osztogatja a számomat akkor esetlegesen ne legyen kiegyenlítetlen a mérközés bár én a magam részéről ha lehet sms-ben semmiképpen nem venném fel a kesztyűt.... mellékelem tehát a számokat valamint két képet ha esetleg le szeretné bárki tagadni ezt... bár még az is elképzelhető, hogy büszkék eme partizánakcióra melyek némi hajnali pötyögésre késztettek még engem... íme tehát...