FankaDeli - Palacsinta és pár kézfogás

kissé lázasan írom ezt a rövid történetet le.... most áginak sincs időm átküldeni, hogy olvassa át a helyesírást.. ezúton is nagyon köszönöm neki, hogy az idők során segít ebben nekem.... ugye... "nyelvtanból hármas..." ahogyan reppeltem is... holnap már nem szeretnék ezzel a kis tanulsággal foglalkozni de mivel egy két szempillantásban azt láttam, hogy nem teljesen tiszta, hogy mi is történik leírom most ide... és talán saját magamnak és másoknak is tanulságul szolgálhat a jövőben... de arra biztos, jó, hogy emlékeztessem magam... mit is vállaltam.... honnan... és hova jutottam... a történet ott kezdődik, hogy édesanyám... vilma néni.. egyszer még apró koromban egy óriásit csapott a fenekemre mert csaltam egy társasjátékban és rajtakaptak.... teljesen kibírhatatlan voltam ha valamiben vesztésre álltam.. nem lehetett velem bírni... amúgy állítólag "arany és angyali" gyermek voltam.. de a társasjátékban ha veszítettem attól kiborultam... ez a bizonyos seggreverés amit kaptam elhiresült anekdotává érett a kőházy családban... az a bizonyos "nyomot hagyó ütés" címszó alatt mert konkrétan egy napig látszott a helye a kis popsimon.... sírtam is bőszen... az idők során édesanyám és édesapám több soron felhívták kamasz figyelmem is arra, hogy van amikor az embernek be kell dobni a törölközőt avagy felemelni a kezét és szépen kisétálni.. és bár azt mondják az ember jelleme 6-8 éves korára megmásíthatatlanul fixálódik... van amikor átesünk mégis a ló túloldalára... van amikor az apácák rambó késsel mentik az életet.. és van amikor rambó is vörös rózsa után kutat nem aknákat keres.... a mese ott folytatódik miszerint fankadeli feri azaz én .. ugye... 1998 óta.. mióta elkezdtem a reppet... talán szerencsésnek mondhatom magam.. de rögtön a kezdetek óta hívnak ide oda fellépni... 1998-ban 10 évvel ezelőtt az első fellépésem salgótarjánban volt.... édesanyám vitt... kispolszkival mentünk ami út közben majdnem le is robbant... 10 évvel ezelőtt... "egy vad a vadonból" .. zötyögött vilma nénivel és maximmal a kispolákban.... salgótarján felé... azt hiszem ez sokmindent elárul a szüleim hozzáállásáról... sok szülő még csak hallani sem akar a reppről engem anyám meg 15 évesen fellépni vitt több száz kilóméterre..... nyilván ezért is szerencsésnek mondhatom magam.... én magam ismerek sok olyan előadót... akit konkrétan gátolni próbálnak a feljebb menői abban ami az élete szerelme... a zenélésben... szóval telt múlt az idő és bizony az évek során lett egy nagyon kedves barátnőm miskolcon... larának hívta magát.... amúgy évi... párszor elutaztam miskolcra ... és jó figurákat ismertem meg... ez úgy 2000-2002 közötti időszakban volt... a junóban buliztunk meg az ifjusági házban.. akkoriban még ott voltak reppes partik... eldídzsét.. laráékat.... a nílus familiát ezekben az időkben ismertem meg.... ray suba saber... és szegény dzsoi... soha nem felejtem el mikor azzal vagánykodtak a srácok, hogy miskolcon aztán keményen megy a szeszelés... és én meg mondtam, hogy akkor tegyük próbára a kecskeméti betyárt is... aztán a junó előtti gombáknál 8-8 cent vodkákat kértünk ki négyen..... emlékszem rögtön megállapítottam, hogy az bizony nem vodka hanem körömlakklemosó némi vízzel dehát nem volt mese... le kellett húzni... mit nem adnék azért a jelenetért ha meglenne videón.... lehúztuk az italt és rajtam kívül mindenki 30 másodpercen belül sugárban hányt.. ahányan annyi felé.... én is majdnem... de persze olyan képet próbáltam vágni hozzá mintha meg se kottyant volna, közben nekem csak szerencsém volt... és mindenki nézett..., hogy ez a fankadeli nem pite gyerek na... aztán ismét telt múlt az idő... 2003 és 2006 között miskolc hosszan tartó téli álomba szenderült de aztán az egyetemi városban rendezett pár hiphoppos buli némiképpen felélesztette a reppes közeget és volt 2 nagyon kellemes fellépésem is... talán páran emlékeznek is rá... tulajdonképpen a történet egyik lényege itt következne.... nem szeretném túlságosan tényszerűen kibökni magamból... azt, hogy mi volt... vagy mi van... mert ahhoz, hogy valóban tanulságként szolgáljon magam vagy más számára.. szerintem fontos megjegyezni egy két körülményt.... a programszervezőm és második édesanyám andi egy hónapja jelezte, hogy lesz egy party egy helyen..... amit az utolsó pillanatban lemondtak... aztán ugyanezek a lányok szerveztek miskolcon egy bulit.. ami ugye tegnap este volt... andi elküldte nekik a szerződést amit ők nem faxoltak vissza mindenféle fura indokkal, hogy nem érnek rá meg ilyesmi..... meg, hogy nincs faxuk.... holott minden postán pár forintért nagyon szívesen elküldenek egy faxot bárhova...... andi mondta, hogy hagyjuk ezt a dolgot... de én nem is gondolván arra, hogy mi sülhet ki ebből mondtam neki, hogy ha már megegyezett velük akkor mindegy a szerződés... semmi gond nem lesz... pár napja tolom magamba a forró teát... a torkom már egy őszibarack méretűre van dagadva.... még egy gyors neocitrán beöntés és indulás..... 300 kilóméter még az autópályákon át sem leányálom... oda vissza 600.. egy nagyon jó régi barátomat megkértem, hogy ha ráér és meg tudja oldani és van kedve is akkor elvinne e miskolcra fellépni... gesztes balázs ő aki a veletek klippjének a végén a csapat tagjai és valter anti mellett még megy a síneken velünk együtt... illetve egyszer talán ilyen zord bőrkabátban is feszít valamelyik képen szintén a veletek klippben.... balázshoz kapcsolódó sztori, hogy a cégnél náluk azt hiszik, hogy amikor reppelem a békét-ben, hogy "balázs barátom" akkor róla van szó ... és ezért különös tisztelet övezi ..... mindezt persze kellően tréfás hangnemben... szóval felhívtam ezt a bizonyos petra nevű lányt még a kora délután, hogy akkor minden oké e és akkor megyünk meg ilyesmi.... mondta, hogy persze minden oké és mennyünk... és ennyi.... telefon letesz..... megérkeztünk miskolcra... sokat nem kóvájogtunk szerencsére mert volt gps kéznél és rögtön a címre segített minket.... a hely mellett megálltunk és volt ott egy nagyon igényes épület... nagy kék betűkkel a homlokzaton... palacsinta ház és .. alatta... bor klub..... mindkettő abszolút jól hangzik..... megpróbáltam felhívni petrát .... ki volt kapcsolva..... azt gondoltam magamban, hogy biztosan pincében van a buli és nincs térereje... mire is gondolhatna másra az ember..... beültünk a palacsintaházba és kiváltképpen jófej pincérlány megetetett megitatott minket.... megkérték az árát rendesen de cserébe nagyon finom volt ... mogyorós ananászos banános óriáspalacsintát ettem... és tényleg.. ilyen kedves és figyelmes pincérlánnyal talán még nem is találkoztam... olyannyira működött a vendéglátás feléjük, hogy este tízig volt nyitva a hely de mi háromnegyed 11-kor magunktól távoztunk.. ránk sem szóltak... mi vettük észre a nyitvatartási idő táblát és kértünk elnézést és ők minden hátsó vigyor nélkül csak őszintén mosolyogtak... szóval átsétáltunk a helyre... egy rendőrautó állt a helyszín előtt ... valami dialógus folyt pár fiú és a rendőrök között de mire odaértünk abbamaradt és a rendőrautó távozott..... megpillantottam a helyet közelebbről..... egy családi ház volt átalakítva szórakozóhellyé... a rendőrök nyilván azért voltak kint, hogy a srácok ha lehet az utcában ne vizeljenek meg reppeljenek 5 méterenként... hívom ismét petrát... kikapcsolva..... jólvan mondom hát akkor nincs más hátra mint előre... emberek a hely előtt... emberek bent a helyen ... látszólag minden rendben... mennyünk.... belépek és egy lány nyomja a pecséteket a belső terem elején.... odalépek hozzá és megkérdezem tőle, hogy ő e petra... és mondja, hogy nem.. aztán visszanézek balázsékra, hogy ne maradjanak le... és mire megint visszafordulok már ott termett előttem petra... petra egy molett cigánylány... kissé csapzottan... félre értés ne essék... mindenféle rasszizmus távol áll tőlem aki ismer tudja aki meg nem elmondom sokadszorra, hogy tucatnyi cigány haverom van és.... most a szélsőjobbosok kapaszkodjanak.. jópár cigánylányhoz fűztek érzelmi és fizikai szálak is az évek során... hiába... gyönyörű cigánylányok vannak... na szóval petra ahogyan kizárólag ténymegállapításként írtam egy molett cigánylány volt.... a dialógusunk megkezdésekor körülbelül fél másodpercig nézett a szemembe... utána többet nem csak a "búcsúzáskor" .... cirka 18 éves lehetett... ehhez képest viszont eléggé határozottan rámripakodott, hogy idézem... "ez így nem lesz jó" .... innentől már nem nézett a szemembe.... többé.... nyilván tudta vagyis remélem, hogy tudta, hogy tudom, hogy minden szava valótlan... magyarán hazugság... de próbáltam partner lenni egy esélytelen dialógusban....... megkérdeztem tőle, hogy "nem értem petra mi a baj" ..... mire ő kellő felháborodással próbálta előadni nekem... miszerint "9-re volt hirdetve a kezdés és, hogy már 2 órája próbálják húzni az időt és, hogy vége mindennek" ... természetesen semmilyen időt nem kellett húzniuk mivel mint megtudtam még hangtechnika sem volt 9-re nemsokkal az érkezésem előtt kezdett el zene szólni a helyen..... valamint a kapunyitás volt 9-re hirdetve nem a fankadeli fellépés kezdete... jeleztem neki kellően udvariasan, hogy egymást igazán nem kellene átverni egyrészt nincs egyetlen buli sem az országban ahol 11 előtt bármilyen fellépés lenne egy péntek vagy szombat esti partiban ... és jeleztem, hogy semmi gond .. akár azonnal fel tudok lépni..... illetve még hozzáfűztem, hogy ha bármi gond volt akkor miért nem hívott telefonon... mire azt válaszolta, hogy "nem volt pénz már a kártyáján" ... nyilván a mai világban ezt nem tudta volna áthidalni... illetve megkérdeztem tőle, hogy ezt kora délután miért nem mondta mikor felhívtam..... amire azt válaszolta, hogy mert azt hitte akkor már úton vagyunk..... ezen a ponton már az ember szívesen nevetne egy jót de a sírásra való ingerem ezt egy pókerarcá egyenlítette ki... elkezdte ecsetelni pár mondatban, hogy én mostmár nem tudok fellépni mert 11 óra mindjárt és 1-ig be kell fejezni a bulit a rendőrök miatt... értetlenségemnek adtam hangot miszerint az előbb mondtam, hogy azonnal fel tudok lépni.. és fél óra a műsor... nem értem hol a gond.... erre azt mondta, hogy nem léphetek fel mert "2 haverja még reppel és én már nem férek bele az időbe" ... nyilván ez az a pont amikor feladja az ember.... délután 2Arc lemezét hallgattam és beugrott a mondat... "jótett helyében szopjál"..... a kis 37 fokos lázammal utazok egy 600 kilómétert egy jelképes fellépti díjért..... barackméretűvé dagadt torkommal.... a névnapom estéjén ..... mikor itthon kellene a párommal iszogatnom a kádban.... senki félre ne értse... sima egyszemélyes kádam van de hozzáállás kérdése belepréselni magunkat... szóval.... végigfut a fejemben, hogy feri bazmeg... ezt vállaltad...... egy ilyen országban.... most ezt dobta a gép..... veszíteni is tudni kell....... aztán beugrik a kép ahogy anyám a fenekemre csap...... milyen fura is.... mi lett belőlem...... még csak kéjes perverzió szintjén sem játszom el a gondolattal, hogy mi lenne ha mondjuk lebasznék petrának egy nagyon csúnya pofont... nem is jut ilyemi az eszembe.... mosolygok és mondom neki, hogy akkor kérem szépen az utiköltséget és itt sem vagyunk..... közben ezt a drámai dialógust pár bulizni vágyó hallva már az ajtó felé lépve feltartóztat.... de ne menjünk ennyire előre... gondolom mindenki számára világos a képlet... petra valamit elszúrt... és nem volt meg a pénz arra, hogy engem kifizessen és erre kitalált ilyen dolgokat amilyeneket idéztem.... ennyi volt összesen a dialógus se több se kevesebb... körülbelül másfél perc... pár mondat.... nyilvánvaló volt mindkettőnk számára, hogy habiszti hazugság az egész... dehát petrának sajnos nem volt ott vilma néni aki a fenekére csapjon... sőt még az is lehet, hogy gizi nénitől csak zsiványságot tanult, hogy aput, hogy kell úgy lehúzni, hogy ne legyen balhé belőle... és így bizony volt miből merítenie, hogy megutaztassa a fankadeli ferkót egy jó 600 kilóméterrel.... és a legjobb védekezés a támadással világossá tegye ismételten a számomra, hogy kihalóban van a gerincesek osztályából az ember... ha annyit mondott volna, hogy feri nem tudlak kifizetni vagy csak a felét vagy bármi... simán fellépek és megbeszéltük volna..... de egyetlen mondat nem volt ami megfelelt volna a valóságnak..... petrának... a molett cigánylának a szájából... nem jött semmi ami megfelelt volna a valóságnak... sajnos...... az ajtóban ahogyan említettem feltartóztatott pár lány.., hogy akkor most mi lesz.... alig bírtam kiinvitálni őket, hogy inkább az udvaron beszéljük meg..... egy kisebb tömeg gyűlt össze a hely előtt... és próbáltam nekik elmagyarázni, hogy ez sajnos nem rajtam múlik... illetve múlt... sok tekinteten éreztem, hogy értik mi a történet.. de volt akin azt éreztem, hogy nem .... sokan ugye a mai napig megkérdezik, hogy miért nem megyek ebbe vagy abba a városba.... mintha az rajtam múlna.... nyilván oda tudok menni fellépni ahova hívnak.. ez abszolút nem rajtam múlik... eléggé alapvető dolog mégis sokan ezt a mai napig nem tudják és van sajnos aki nem is érti... a lényeg, hogy egy keserédes hangulat alakult ki a parkolóban... készítettünk fényképeket.. elénekeltük a békét refrénjét.... az egyik lány elpityeredett.. az egy olyan jelent volt ami eléggé zavarba hozott.... és természetesen mindenkinek aláírtam a papírját névre szólóan... türelmesen... senkit nem hagytunk ki... a végére úgy érzem mindenki megértette, hogy mi történt... sokan voltak akik mondták, hogy csak miattam jöttek .... én arra buzdítottam őket, hogy menjenek vissza és kérjék vissza a jegyük árát... aztán lefelé menet több kis csoporttal is találkoztunk akik ott voltak és sajnos csak dudálni és integetni tudtunk egymásnak... veszíteni tudni kell... hányszor elmondta apám és anyám...... megfogtam az utiköltséget... zsebre tettem és az első benzinkútnál megálltam kezet mosni ... fura..... egy hangos szó nem hagyta el a számat.... illetve nem is fura.... a fél reppszakmával háborúban állok és senkivel nem balhéztam soha.... de még a kocsiban sem mondtam annyit sem, hogy a kurva annyát...... semmit..... egy szó nem jött ki a témával kapcsolatban a számon.... ahogyan apám mondaná...... felmértem a terepet.... és rájöttem, hogy kénytelen vagyok sarkon fordulni..... andit meg kell követnem mert ő óva intett ettől és én mondtam, hogy biztos minden rendben lesz.... sajnos nem tudok nem bízni ..... egyszer majd biztos kiölik belőlem teljesen..... de addig bíznom kell még..... bíznom kell az emberekben mert ha nem fogok bízni bennük akor magamban sem fogok..... és akkor elsorvad a maradék lelkem is..... elnyeli majd az ár..... ami lassacskán... látszólag mindent bekebelez.... dehát ahogyan a csillagok is az égen..... a fekete űr térfogatának nevetséges hányadát képviselik...... mégis előbb vesszük észre őket.... mint amennyire feltünő maga a feketeség..... azt gondolom... kénytelen vagyok cölöp maradni....... és ha kell sarkon fordulni.... sok mende monda kering arról, hogy milyen balhékat vágtak le hazai ismert előadók amikor gond volt a pénzzel.... én hazaértem 2-re..... világított a lámpa nálam.... megiedtem...... mi lehet.... az én kis pöttöm pannám kitapétázta a hálószobám.... hihetetlen ahogy kinéz.... egy nagy tábla fogadott az ajtóban..... "boldog névnapot kis hülyém" ..... ez várt itthon..... petráékat pedig magam mögött hagytam...... mert van amikor veszíteni kell úgy...., hogy nyerj..... úgy, hogy ne rombolj le mégtöbb homokvárat..... úgy, hogy ne feledkezz meg arról, hogy gondolkodó nem pedig ösztönlény vagy.... úgy, hogy ne maradjon benned rossz emlék..... csak a palacsinta.... és az a pár kézfogás a parkolóban...