FankaDeli - Utóirat

már itt bambulok vagy 15 perce a monitor előtt... és ha megfeszülök sem tudom megfogalmazni, amit gondolok.. egyszerűen képtelen vagyok a szavak hátán elhordani mindazt, amit az utóbbi időben úgymond logikusnak gondolok a világ modoráról.. kedvéről... pedig minden adott ahhoz, hogy végre lepötyöghessem.. most végre van egy kis időm... ledobtam egy-két hétköznapi terhet a vállamról mostanában.... persze ahogy lenni szokott.. már most vannak előttem hétköznapi célkitűzések... de már olyan régóta le szerettem volna írni..., hogy tulajdonképpen mi táplálja reményem ebben a matematikailag reménytelen világegyetemben... stephen hawking szerint, amennyiben volt kezdete a világegyetemnek.. vagyis volt nagy bumm... akkor abban a pillanatban jöttek létre a tudomány szabályai .. illetve bocsánat... a világegyetem szabályai.. hiszen számtalan kérdést még csak évezredek múlva sem biztos, hogy érteni fogunk... viszont.. ha volt a világegyetemnek kezdete.. akkor a kezdete előtti állapotban nem biztos, hogy azok a szabályok uralkodtak, melyek most... melyek pár tízmilliárd éve szabályozzák ennek a nagy fekete ömlenynek a létét... mármint számunkra fekete... Isten vagy egy másik bolygóról érkező értelmes lény fejével ki tudja milyen lehet.. számunkra fekete... a nyomasztó űr.... sci-fi nyelven mélyűr... nyomasztó a fénysebesség fogalma, melynek ismeretében tudjuk, hogy még ha a napra nézünk sem azt látjuk, ami a "jelenben" történik, hiszen 8 perc alatt ér el a nap fénye hozzánk... talán sokan tudják is ezt... ha kialudna a nap, akkor is a földön még 8 percig nem tudnánk erről... talán még inkább nyomasztó tény, hogy a fénysebességről tudható tények alapján a legtöbb csillag, melyet éjszaka az égen látunk már régen nem is létezik... csak fényük még most jut el hozzánk... és talán a fiatalabbak számára az is drámai, hogy hullócsillagok sosem léteztek... amit annak vélünk, azok csak a légkörbe hulló meteoritok, melyek az esetek szinte teljes egészében hamar elégnek... a tudomány természetesen már vélhetően bizonyított párat a világegyetem nagyléptékű szabályaiból.. és a kis léptékű szabályokból is... melyek összefoglaló neve kvantummechanika... a nagyléptékű és a kisléptékű elméleteket azonban még képtelenek vagyunk összekötni... nem tudjuk például összekötni a bolygók és egyáltalán a világegyetemben létező gravitáció, azaz tömegvonzás szabályait a kvantumvilág szabályaival... nem tudjuk, hogyan működnek együtt.. márpedig talán nem lehet vitás, hogy hatnak egymásra.. talán még jobban is mint gondolnánk... most talán páran feltették maguknak a kérdést, hogy mi baja van a ferinek vagy mit evett... ..... tejszínes-sonkás tésztát ettem és úgy érzem semmi bajom nincsen, csupán mostanában kellett ráeszmélnem, hogy az egy dolog, hogy mennyire kis pontok vagyunk földünkön.... az is egy dolog, hogy mennyire kis pont a földünk naprendszerünkben... és igazából az sem izgat fel túlzottan, hogy tudható mennyire kicsiny pont naprendszerünk galaxisunkban... arról pedig nem is beszélve, hogy a vélhetően végtelen avagy "vég nélküli" (a kettő között komoly különbség van) világegyetemben galaxisunk is csak egy apró jelentéktelen pont... a szobánk... a házunk... az utcánk... a városunk..... az országunk.... a földünk..... ez mind sokak számára a világot jelenti.... sokan.... sőt.... szinte mindenki ezeket úgy éli meg, mintha más nem is létezne.... felkelünk... rohanunk... leéljük kicsiny... kiszámítható életünket.. aztán "annyi"….. tulajdonképpen az emberi szervezet vagy úgymond az ember, mint lény, egy rettentően egyszerű kis jelentéktelen valami a világegyetemben végbemenő folyamatokhoz képest, viszont... elménk egy ördögi körbe zár minket, hiszen folyamatosan ott lebeg előttünk, mint valami műnyúl az agarak előtt..., hogy megérthetnénk önmagunkat... kiszámíthatnánk magunkat... de mégsem sikerül... holott a világegyetemet tudósok ezrei... évezredek óta próbálják papírra vetni.. mégis a társadalmak mintha egyre inkább visszafejlődnének.. mintha egyre inkább ráülnénk arra a kényelmes párnára, amit sorsnak hívnak.. mintha tényleg elhinnénk, hogy majd lesz valahogy.... stephen hawking és számos tudós szerint egy fontos megállapítás miszerint.. ha ismerjük a világegyetem kiindulási pontját... avagy egy pontját teljes körűen... és ismerjük a világegyetemben uralkodó szabályokat... akkor ezekből ki tudjuk számolni, hogy hogyan fog kinézni a világegyetem egy bármely másik későbbi időpontban... persze ez lehet sokaknak hajmeresztően hangzik.. de be kell látnunk, hogy a rendezetlenségi elv is a legnagyobb rend szerint alakította ki a véletlenszerűnek tűnő galaxisok millióit... azt is jó ha belátjuk, hogy a kezem, amivel gépelek.. az agyam, amivel úgymond gondolkodom... és minden porcikám.. a világegyetem anyagából van... első számú építőkövünk... a mindenség anyaga... ... nekünk még azt tanították, hogy elektronok és protonok valamint neutronok alkotják a molekulákat és azokból épül fel tulajdonképpen a valóság.. az anyagok sokféle fajtája... de a valóság az, hogy majdnem 100 éve bizonyította a tudomány, hogy az atomok további elemi részecskékre, úgynevezett kvark-okra oszthatók és vélhetően a kvarkok is további elemi részecskékre oszthatóak ... persze ez lehet csak a magyar közoktatás hiányossága.. ez a majdnem 100 éves lemaradás... bár ki tudja milyen megfontolásból kaptunk ilyen tankönyveket... én például történelem órán sem tanultam soha a magyar rovásírásról, de minden kis fiszfasz államról mindenféle marhaságokért bezzeg cseszegtetve voltunk... ki tudja milyen megfontolásból... ki tudja mi vezetett és vezet oda, hogy a saját történelmünk el akarják tusolni előttünk.... és a tudományokat látszólag úgyszintén... mintha csak valami evő-ívó tudatlan fogyasztói népséget akarnának belőlünk nevelni hosszútávon... akit adott esetben elpusztítani is könnyű, hiszen nem túlságosan épkézláb se fizikailag se észjárásban... de erről az összeesküvés elméletről majd talán egy másik sorvető akciómban... próbálok nem vészesen elkalandozni a tárgytól... szóval... el kellett fogadnom és idővel, aki a valósággal szimpatizál, jó ha elfogadja, hogy bármilyen történés e földi világunkban egyszerűen kiszámítható, akár kis akár látszólag nagyobb léptékben, arról nem beszélve, hogy nagyon úgy tűnik, hogy kivétel nélkül mindenre van magyarázat... vannak, akik próbálnak csodákkal operálni, de amennyiben valóban létezne olyan dolog, amire nincs magyarázat, az olyan mértékben döntené romba a tudományos kultúrát, hogy egy idő után lehet a south park-hoz hasonlítana a világ... én személyes fikcióm alapján azt is valószínűnek tartom, hogy minden ilyen spirituális jóslatos meg szellemidézős meg sokadik dimenziós meg üveggömbből élő meg ilyesmi dolog a világon hablaty... egytől egyig.. és atól-zéig... lassan 25 éves leszek és az elmúlt jópár évemben semmi jelét nem láttam annak, hogy bármilyen földi léptékű úgymond spirituális jeleknek hitelt lehetne adni akár rövid, akár hosszú távon... arról nem beszélve, hogy amit elmének és amit léleknek hiszünk, tulajdonképpen olyan szépen leírható rövid és hosszú távon egyaránt földi léptékű logikai kapuk és az emberre specializált ösztönbeli feltételek képleteivel, hogy... szinte már nyomasztó.. eleinte számomra is nyomasztó volt .. mostanában inkább már megnyugtat.. sőt... alig van ezen kívül más, ami igazán és teljesen meg tud nyugtatni... holott a nyugtalanság is csupán egy teljesen "önző" képlet a falon.. semmi több... rengeteg számban használtam és használom a sors szót... nem is akarom eltemetni ezt a szót, mert pár pohár bor után... emberi gyarlóságom feledtetné velem, hogy a világegyetem fogaskerekei az én hátamon is végiggördülnek és minden, ami történik velem, valamint minden, ami történni fog, az egy számunkra fel nem foghatóan nagy teljesítményű számítógép által kiszámítható lenne... bizony kénytelen vagyok elfogadni, hogy logikai kapuk... dns-láncok... kiválasztódás.. egyedfejlődés.. némi fizika és metafizika, valamint matematika segítségével az első pár szupermolekulától kezdve, melyek már tudták önmagukat reprodukálni és salakanyaguk pár millió év alatt megteremtette légkörünket.. szóval tőlük szépen és logikusan le lehet vezetni mindent egészen sztálinig... hitlerig... bushig... illetve a gázai övezetig... beleértve a képletbe az én kis szobámat a macskámmal együtt... természetesen ez egy olyan szimuláció lenne, amely a világ összes számítógépének milliárddal szorzott teljesítményét igényelné, de megközelítőleg virtuálisan is kirajzolná földünk képét ugyanavval a sapkával a fejeden... ugyanazokkal a cédékkel a polcodon..... több ezer és millió éven át.. nem tévedve... mivel a kvantummechanika rendezetlenségi elveit is bele kell számolni a képletbe tény, hogy számunkra nehezen elképzelhető számítási teljesítmény volna szükséges a feladathoz... de amint említettem.. tényszerűnek tűnik, hogy előbb számítható ki egy ilyen számítógéppel a jövő, mintsem egy üveggömbből... vagy szellemektől hallanánk... ne adj Isten... sorsnak neveznénk... születésem pillanatában tudni lehetett életutamat... a miérteket... és a merteket együttvéve... és lehet tudni a tiéd is... mindenkiét és mindenét, ami a földön történik... viszonylag egyszerű... a világegyetemhez képest egyszerű szabályok alapján... mostanában ami nyomaszt az inkább az, hogy arra is rá kellett jönnöm, hogy az ösztöneim jóval az úgymond elmém utasításai felett állnak.. és jóval többször, mintsem azt eddig gondoltam volna... tulajdonképpen elenyésző azon helyzetek száma, amikor mondjuk úgy, hogy "józan" ésszel hozunk döntést.. és az esetek számomra nyomasztóan túlnyomó többségében ösztönösen döntünk.. kvázi magunktól függetlenül egy előre fixírozott szabályzat alapján, ami úgymond meg is könnyítené ennek a számítógépnek a feladatát, hiszen nem is kell bonyolultabb okozati levezetéseket keresni döntéseink mögött, mivel azok minimális mértékben születnek a tapasztalatok alapján.. döntő többségben velünkszületett és a dns-láncban magunkban hordozott kódrendszer alapján cselekszünk... amire ugye azt hisszük virtuális elménkkel, hogy mi milyen okos valakik is vagyunk... biztos nem véletlenül vagyunk ennyire az állatok felett, holott ha tudnánk, hogy mit gondol egy állat... annyira okosak vagyunk, hogy még kommunikálni sem tudunk velük, pedig jó pár ezer éve tartjuk és vadásszuk, valamint tanulmányozzuk őket... kénytelenek vagyunk belátni, hogy az a szó, hogy ember... bizony nem jelent többet egy "vau"-nál... egyszerűen van "aki" fészket épít... van, aki meg házat.. és, hogy reproduktív kézségünk látszólag valamivel katalizáltabb, mint a legtöbb emlősé... és ennek köszönhetően így elterjedt ez a faj... az csak egy dolog bizony... hiszen nálunk jóval szívósabb élőlényekkel van telezsúfolva a föld... akár a tengerek mélyén.. akár a jégtáblákon... vagy a hegycsúcsok közelében... semmi pálmafa meg pincér, aki kicseréli a kezedben a koktélt... tulajdonképpen az állatokétól pozitív irányban, bár elenyészően eltérő agyi kapacitásunk tette lehetővé számunkra, hogy elárasszuk földi világunkat... többi élőlénytársunk szerencsétlenségére... ez mind-mind szépen levezethető.. a legnagyobb méretektől az osztályteremben zajló eseményekig... effektív a pillangószárny elmélet nyomán haladva, minden mindennel kölcsönhatásban áll.. de nem ebből fakad a világ sokszínűsége és látszólagos rendezetlensége... fontos kiemelni, hogy látszólagos.. hiszen kellőképpen rendezett a "lét"... pont a pillangószárny effektusból kiindulva... egy történés útján haladva minden további történés szépen sorban és pontosan levezethető... valószínűleg a legnagyobb organikus paradoxon lenne, ha elménk fel tudná fogni, hogy az adott viselkedése mellett mire számíthat a jövőben, ne adj Isten, ha még a környezetünk körülményeit is valamelyest bele tudnánk ültetni a képletbe különösebb erőfeszítés nélkül, akkor hasonlóképpen látnánk a közeli jövőt, mint a jedik... ami persze sci-fi... de ilyen formán akár valósággá is válhatna... így viszont csak találgatunk a jövőre vonatkozólag és komolyabb valószínűség-számítások nélkül hazárdírozunk.. azért írom, hogy komolyabb valószínűség-számítás nélkül, mert az emberi létre vonatkozó valószínűség-számítás nyilván olyan komplikált, amelyet még elméletben sem lehet papírra vetni, csupán a tényt tudjuk egyelőre elfogadni, hogy vélhetően létezik és számítható... ez tulajdonképpen ezen írásom igazi lényegét eredményezi, miszerint a sorsot kivonva emberi életünk képletéből tulajdonképpen .. úgymond... értelmetlen életünk.... értelmetlen volt a minket megelőző emberek élete és értelmetlen a minket követő utódok élte is, hiszen ha létezne egy ilyen szuperszámítógép valahol, akkor már jó előre ki lenne az is számolva, hogy mi történt a földön a következő 10.000 évben anélkül, hogy itt jártak volna... mindezt ismétlem a rendezetlenségi elvvel együtt szimulálva, amit fontos megemlíteni, hiszen amit rendezetlennek tűnik, az is valójában teljesen logikus és rendezett... ergo magyarázható.. kizárólag lépték kérdése... és ha nagyon apró szeleteket választunk léptéknek, akkor bizony beláthatjuk, hogy teljes bizonyossággal szimulálható elménk... valamint a biológia.. a fiziológia.. és a fizikai is... és igen.. leszimulálható lenne avagy az is.. az egész földi világ... valahol lehet tudják, hogy holnap mit fogsz.. vagy mit fogok csinálni... vagy, hogy ezt miért írom.. mi vezetett idáig pontosan... egy bár jó nagy és bonyolult log fájlban van elmentve, amely talán önmagában nagyobb mint a világ összes adathordozójának kapacitása együttvéve, hiszen ilyen apró léptékekkel számolva egyetlen emberöltő és emberi elme életútja gigászi méreteket öltene mint matematikai képlet... de leírható.... és ez talán, ami fontos és nem győzöm... győzném hangsúlyozni... a hétköznapokban természetesen nem traktálom a körülöttem élőket ilyesmivel, sőt arra sincsen ingerenciám, hogy ennek a fényében napi szinten foglalkozzam ezzel a kérdéssel hiszen... ösztöneim kódjai ellensúlyozzák ezt a terhet... ösztönöm, amely vezet a zene.. a szerelem.. a barátság után.. melyek kimenetele szintén leírható... azzal a "rohadt" matematikával... erre talán még tudatosan sem szabad túl sokat koncentrálni.. de mivel az is leírható, hogy egy adott ember az adott hatások ismeretében mennyit fog erre koncentrálni... szóval arra sem érdemes koncentrálni, hogy ne koncentráljon rá az ember, mert úgymond ösztönösen nem tudjuk önmagunkat befolyásolni.. tudatunk felsőbb szintjei, melyek úgymond a hétköznapi elménk... hétköznapi gondolatokkal.... annyira távol állnak a valós információ-feldolgozástól... annak ellenére, hogy nem vagyunk valami bonyolult életformák az univerzum léptékeihez és vélhető lehetőségeihez képest..... a tudatunk pereme alatt lévő, az úgymond háttérben feldolgozásra kerülő információk viszont egytől egyig mindent megmagyaráznak és mindenre választ adnak... egyetlen szépséghibája a dolognak, hogy jelen pillanatban nincs módszer vagy nem nyilvános az a módszer, mellyel a hétköznapi nyelvezetben tudatalattiként említett belső területeinket nagy megközelítéssel és pontossággal lehetne vizsgálni... nyilván ez nem csak a világ legprecízebb hazugságvizsgálója volna egyben, hanem gyakorlatilag önmagunk "22-es" csapdája, hiszen több mint valószínű, hogy hétköznapi elménk nem volna képes felfogni, avagy az egyszerűség kedvéért mondjuk úgy, hogy "elfogadni", hogy mi miért történik életünkben... az is lehetséges elméletben, hogy tudatunk pereme azért van viszonylag magasan, mert ez is egyfajta önvédelmi reakció, hogy az amúgy is látszólag bonyolult, de a valóságban mindinkább szimplán gyenge, emberi jellem ne omoljon össze... legalább önmagától ne... természetesen ha velünk születne, hogy a tudatunk vizsgálható pereme mélyebben helyezkedne el, akkor talán együtt tudnánk élni vele.. viszont akkor már közel sem lehetne minket embereknek hívni, arról nem beszélve, hogy ha nagyobb mértékben lenne képünk önmagunkkal szemben az ok és okozati sorozatokról, akkor több mint valószínű, hogy világbéke honolna és én meg sem írnám ezt a cikket... ha eljut az ember odáig, hogy ezeknek a tényszerű dolgoknak a szemébe tudjon nézni, akkor a hétköznapi értelemben vett gyengébb jellemek, talán a legtöbb esetben, a nihilizmusba menekülnek.. mint azok a buddhista szerzetesek, akik szépen törökülésben elvannak.. és a nihilizmusnak egyfajta kultúrált formájával próbálják nem "bántani" a világot.. persze meg is lehet érteni őket, mert csupán az általam felvetett elméleti játékok végiggondolása is évekbe telik, ha részleteiben és emberi léptékben, amennyire lehet, több oldalról próbáljuk megvizsgálni a történéseket... és eshetőségeket... a végtelen fogalmát próbálom nem belekeverni főleg, hogy földi léptékekről volt szó az imént.. de talán tovább bonyolítja az egyediségünkön, az egyéniségünkön és alapvetően az egónkon esett sebeket az a szintén vélhető feltevés, miszerint ha valóban olyan nagy a világegyetem, mint amilyennek hisszük vagy ne adj Isten végtelen... vagy nincs neki vége... (ami nem ugyanaz), akkor egy idő után... ha utaznánk galaxisról galaxisra... szóval akár pár millió éven belül is .. ha szerencsénk van... szembetalálkozhatnánk önmagunkkal... sőt... számtalan formánkban... volna akinek más volna a szeme színe vagy egy-két molekulájában esetleg más elrendezésű lenne vagy éppen a kora más volna vagy éppen csak az élményei..... de vélhetően ... ha végtelen a világegyetem, akkor végtelen fankadeli is létezik.... ha csak vége nincsen, akkor is valószínűleg több fankadeli létezik a méretekből adódóan, de az jóval csökkenti a lehetőségek számát..., hogy mi a végtelen és a vég nélküli között a különbség... talán úgy érdemes legegyszerűbben szemléltetni, mintha a világegyetem önmagába hajlana.. akárcsak a föld felszíne... mindig mehetünk.. mehetünk előre... sosem esünk le... vagy ki.. mindig tudunk előre menni vagy hátra... nincs határ előttünk sehol... mégis a föld kerülete és területe véges.. csak a végtelenségig mehetünk előre... nagyjából hasonló a vég nélküli világegyetem természete is... ha azonban végtelen a világegyetem, akkor amennyiben a fiziológiai szabályrendszernek megfelel az adott helyszínen, még lehet, hogy yoda mester is létezik valahol, még akár hasonló történet közepette is, mint a csillagok háborúja, hiszen a lehetőségek tárháza végtelen... no persze a fényszablya valószínűleg máshogy fest és az oxigénmentes űrben nem is lángolnak annyira az űrhajók.. de ez csupán apró-cseprő különbség a sci-fi-hez képest... aztán persze az ölembe ugrik a macskám... amit maximum az a bizonyos szuperszámítógép tudott előre, de én nem... mindenesetre elkezdett dorombolni, ami úgy érzem, eltereli a figyelmem... mi köze lehet mindennek, amit leírtam, egy utóirat című lemezhez, amit a 25. születésnapom alkalmából, pusztán önszórakoztatásomra hoztam illetve hoztunk létre ? ... talán annyi, hogy mielőtt meg fogok "őrülni" (aminek megvilágosodás is lehet akár a szinonimája) le kell foglalnom magam valamivel és az ösztöneim a zene után vezetnek... másrészt ha igaz az elméletem, miszerint minden előre kiszámolható valahol a világegyetem egy másik pontján.. pusztán erről a területről szerzett némi de valós információ alapján... ez esetben legalább remélem, hogy az ottani lények is meghallgatják a lemezt... már ha egyáltalán meghatja őket a zene... hiszen ahogy a macskámnak sokat jelent ha megsimogatom.... ők már lehet, hogy abban a "szerencsés" helyzetben vannak, hogy levetették ösztöneiket és csak a szabályszerűségek fényében élik azt... azt a másmilyen.. de szintúgy "értelmetlen" életet... és tudják előre értelmetlen jövőjük... értelmetlen múltjuk fényében... üdv nektek... valahol olyan távol... ....... kattintsatok a képre...

utóirat.:

természetesen a mai napig hallok mindenféle mendemondákat magamról ... és talán fura, hogy egy olyan figura szájából vennék most kölcsön egy idézetet, aki amúgy számomra meglehetősen unszimpatikus.. albert einstein talán az egyik leginkább felelős ember, azért ami ma a gázai övezetben folyik, talán ezt kevesen tudják... az újkori cionizmus egyik leghíresebb és legvérmesebb támogatója volt.. valószínűleg ebbe menekült bele illetve lehetséges, hogy a sok őt ért támadás ilyen mélyen sebezte, hogy ezáltal egy idő után már csak a bosszú utáni vágyódás éltette... ha valaki nem tudná mit jelent a cionizmus szó akkor leírom.. az értelmező szótár szerint a cionizmus egy "zsidó mozgalom, melynek célja a szétszóródott zsidóság egységes nemzetként való letelepítése ősei hazájában a szentföldön" ... hasonlóan kell ezt elképzelni, mint, hogy én a protestáns fivéreimmel a világ kerekén valaki másoknak a kárára elfoglaljunk egy újkori területet és ott ezért háborúskodjunk vagy példának a magyarságot is felhozhatjuk... összegyűjtenénk azt a 16 millió magyart a világban és nekimennénk romániának és bukarestig meg sem állnánk... illetve stillszerűen az ős hun hazába kellene menetelnünk, de hát ki akar oda menni... és persze a példám nem is tudom, hogy inkább vicces vagy még annál is jobban utópisztikusabb, hiszen a magyar nép a zsidóság eszméinek és gyakorlati életének konkrét reciproka, hiszen mindenre képes az összetartáson kívül.. csupán a valóság pikantériája színezi a képletet, miszerint sok magyar zsidó van, de erre már kitértem, hogy azokkal nincs is "baj", akik előbb tartják magukat magyaroknak, mint izraeli állampolgároknak.... einstein is sajnos ebbe a szerintem "hibába", már ha ez hiba.. vagy nevezzük csak inkább önzően számomra.. visszataszító dolognak.. szóval ebbe esett bele... arról megfeledkezve, hogy a német nép.. a "folk" ugye.. ugyanúgy szenvedte a hitleri németországot.. még ha a propaganda ezt majdnem az amerikai vagy éppen szovjet agymosás szintjén tussolni is próbálta... ennek ellenére einstein a dühétől vezérelve segítette az atombomba kifejlesztését.... nem gondolva arra a sok millió németre, akiknek ugyanúgy a tökük tele volt hitlerrel... bizony ez eléggé gyomorforgató és sajnos tény... én valahogy nem hiszek a halottról vagy jót vagy semmit mondásban... mindenkinek adatik egy esély.. ezért nyugodtan meg lehet ítélni a régieket is a tetteik alapján..... de erre majd a következő írásban bővebben kitérek, mert nagyon érik már bennem... száz szónak is egy a vége, ez az albert einstein nevezetű figura azt mondta, amikor megjelent a "100 szerző einstein ellen" című propagandakönyv, hogy "ha tévedtem volna, egy is elég lenne" ............... azt gondolom nem lehet vitatni, hogy einstein a saját pszichéjének csapdájába esett politikai törekvéseivel, melyektől az imént említett módon forog a gyomrom... ettől függetlenül azt sem lehet vitatni, hogy általános relativitás elmélete a mai napig az újkori kozmológia egyik alappillére... és ez valóban óriási dolog.. illetve ez a mondat, amit sok helyen megőrzött a történelem, úgy gondolom lassan rám is igaz... a kedves olvasótól.. vagyis tőled.. csak annyit kérek, hogy gondoljon bele abba, hogy engem hányan láttak eddig a tévében.. hányan hallottak a rádióban... hányan láttak fellépni a színpadra... hányan ismernek a való életben... és a többi..... az a rengeteg út és útvesztő, ahol és ahonnan el lehet jutni hozzám.... 1998 óta zenélek és sajnos a már akkor is határozott elképzeléseim miatt, szinte a kiindulási pont óta, viaskodom pályatársaim túlnyomó többségével.. vagy ha nem is viaskodom.. de enyhén szólva véleménykülönbség áll fent köztünk... a legtöbb esetben az, hogy nekem van valamiről véleményem, amit jobb napjaimon még megindokolni sem vagyok rest... a másik oldalról pedig a jól csengő kurva anyámat és ennek kultúráltabb szinonimáit hallhatjuk és olvashatjuk..... kedves olvasó... csak annyit kérek tőled, hogy gondolj bele abba egy pillanatra, hogyha én lennék a hiphop antikrisztus, aminek egész sokan vallanak engem, akkor létezik az, hogy ennyi év alatt egyetlen egy ember ne tudott volna nyilvánosságra hozni valami olyan szemétséget, amit egyszerűen fejlehajtva ne tudtam volna csípőből cáfolni, ne adj Isten még a visszájára fordítani sem....... és erre meg ki tudja hány alkalommal jött, hogy én kiforgatom az emberek szavait, mely az én olvasatomban annyit tesz, hogy a magyar nyelvet az értelmező szótár árnyékában és a modern kori magyar nyelvtan fényében próbálom használni, valamint emellett még gondolkodni és érvelni is próbálok ??? ... amire .... el se hinnétek... de komoly és ismert emberek azt mondják, hogy én kiforgatom a szavaikat... azért mert a végére kijön egy épkézláb bizonyított cáfolat némi ironikus kritikával...... kedves olvasó ebbe gondolj bele, hogy milyen világ ez... ki tudja, most azt mondom, hogy nem szép, ahogyan albert einstein viselkedett... mármint számomra..... de lehet, egy szép napon majd én is elkezdek lefelé gurulni a lejtőn és aztán majd belecsobbanok a gyűlölet sodrába...., hogy a harag és a düh éltessen...., hogy ne lógjak ki a sorból....