FankaDeli - Rendezői Változat
2008.01.01. 16:20
leginkább a káosz jellemzi... és jellemezte mindig is a földi világot... az emberi szellem mazsolává korcsosult... nincs uralmunk az értékek megőrzése felett... nincs reményünk arra, hogy bármennyit is javul a helyzet és, hogy a szív valamint az észérvek korszaka köszönt ránk... semmi jót nem várhatunk... csupán pár barát és ha van akkor a párod... jobb esetben a szüleid... akikre számíthatsz..., hogy ne érzed magad annyira magányosnak... feltéve ha nem akarsz a csürhe része lenni... sajnálom, hogy így alakult a világ és sajnálom, hogy így alakult az életem... sokkal butábban és sokkal szürkébben szívesebben leéltem volna... lelki szegényként... fájdalomtól mentve... az Isten hozott... ...ördög vihet című albumon próbáltam magamból kiírni mindazt ami 21 év alatt történt velem e világon... hellyel közzel sikerült is... talán a tudod hol találsz a kedvencem arról a korongról.. na meg a mezítláb a réten... ebben a két számban található a ragadós esszencia.. mindezt olyan előadásmódban amire csak önkívületi állapotban voltam képes és ma már utánozni sem tudnám.. a refrén szerint... "a kosárpalánk árnyékában iróasztal lapja fölött a város összes kocsmájában mindig ugyanaz a kölyök szerelmes versek mögött véres verekedés közepében tudod hol találsz mindig ott ahol nem terem érem" ... azóta sem változott a helyzet mármint, hogy hol lehet engem megtalálni... ott... ahol nem terem érem... természetesen szerettem volna ha sikert arat a fankadeli feri... és tulajdonképpen rengeteg szép pillanaton vagyok túl és nyilván lesz is még sok zavarbaejtő koncert... de lássuk be... vagy én belátom..., hogy annyira belenyúltam önszántamból abba, hogy az emberek képébe a valóságot próbáltam beletuszkolni... és ez sokakból azt váltotta ki... amit mindenki jól ismerhet az írásaimból... ez egy örök lezáratlan fejezet az életemben... a másik oldalon pedig olyan fülekre és szívekre találtam akik nem félnek bevallani maguknak, hogy milyen hely is ahol élünk... ahol felnőttünk... és mit várhatunk tőle... egymástól... az évek során több ezer levelet kaptam... akár kézzel írva.. akár az interneten... nem kell mondanom szinte kivétel nélkül zavarba ejtőek, amelyekre emlékszem... ezernyi ilyen levél kering a fejemben, hiszen, hogy is ne lenne zavarba ejtő amikor valaki azt ecseteli neked, hogy változtattál az életén, hogy hozzáadtál valami plusszt az életéhez és, hogy mennyi mindent köszönhet neked és, hogy ne add fel soha...., hogy veled van és, hogy csak szeretné, hogy tudd ezt... fiúk és lányok.. talán te is most aki olvasod ezt.. te is írtál már nekem ilyen levelet.... és én próbálom feldolgozni pedig annyira abszurd mert én tudom, hogy igazán maradandót egyetlen előadótól sem kaptam hiszen okádok a magyar popszakmától mert gyakorlatilag egyetlen hiteles arcot sem tudok aki nem játszaná a picsáját és nem tudnám róla, hogy ki és mennyiért írta neki a szöveget és, hogy milyen igényei vannak a vip helyiséggel kapcsolatban... ugyanezt végképp elmondhatjuk a külföldi előadókról akikről emberileg jót szintén aligha tudna bárki is mondani... persze talán van kivétel.. remélem van... sajnos ez a világ ahol élünk... amiben felnőttünk... ahol díjakat kapnak... olyan előadók.. akinek nem volt közük a zenéhez... nem volt közük a szöveghez... és még a feléneklés után is digitálisan össze vissza csűrték csavarták, hogy értékelhető legyen az ének... majd a marketing gépezet motorblokkját berúgva emberek szíveit verik át... sorról sorra... napról napra... ez a világ amiben próbáltam és próbálok hitelt vadászni a szavaknak... a mondatoknak.... az értékeknek... ha egyáltalán van erre még igény... és persze tudom, hogy van... mert ott van mögöttem az a rengeteg taps... levél... kézfogás.. fotó... ami nagyon jól esik... de nagyon nehéz azzal az érzéssel együtt élni, hogy mennyire magányos vagyok a nézeteim miatt... a nézeteim miatt melyek szerint hiszem, hogy nem szabadna félrevezetni az amúgy is túl liberális világ fiataljait a szexszel kapcsolatban mert egy élet könnyen rámehet erre..., hogy az erőszak még ezer és ezer év után is megoldásnak tűnik a többség számára... és, hogy minden ismerősöm eltompult és eltűnt aki rendszeres drogfogyasztóvá vált... és sorolhatnám még, hogy miket gondolok a világról.... de ez a három fő álláspontom az amivel leginknább kihívtam magam ellen a sorsot.. ez most nem az az írás amiben csillogtatni szeretném a szókincsem és a gondolataim feszes csatasorba állítom.. itt most csak arról szeretnék valami ujjlenyomatot hagyni, hogy mit is jelent számomra az a szóösszetétel, hogy rendezői változat... mint mindent az életben ezt is valami máshoz mérten.. arányaiban tudom szemlélni... az Isten hozott... ...ördög vihet lemezen olyan szövegeket írtam amelyek 21 év esszenciáját... izgalmát és fájdalmát hordozzák magukban.. nyilvánvaló, hogy nem tudok azoknál jobbakat írni soha.... a repp lemezen további 2 év véleményét formáltam meg jelenkorunkról és azokról a dolgokról melyek számomra szemtelenül vagy éppen romantikusan a valóságot jelentik... nyilván nem tudok jobbat írni az álmodtamnál vagy a pincémnél.. vagy a fekete levesnél.. vagy az ezt a daltnál.... .... de most itt van egy korong... amin... magam felülről kémlelem... magam vágom... magam színezem... magam értékelem... magam mondok ítéletet magam felett és magam öntök tiszta vizet a pohárba... magam írok egy srácról aki elkövette az Isten hozott... ...ördög vihetet... és magam reppelek egy srácról akinek az álmodtamját és a fekete levesét ezrek reppelték már velem együtt.... erről a fickóról szól a rendezői változat...., hogy ne legyen összeszedve... ne legyen kitalálva... ne legyen gatyába rázva egy lemez.... csak úgy legyen... csak olyan legyen, ahogyan a valóságban lezajlottak az események... igen.. ezen a lemezen van a minek születtél... az éreztem láttam hallottam ... és az azt kívánom... amelyeknél jobbat nyilván nem fogok tudni írni.... igazából mintha visszafelé fejlődnék... egyre egyszerűbbek a sorok... egyre inkább kitisztul a kép.... egyre inkább érzem a lényeget... egyre inkább fel tudom fogni, hogy mi történt és történik velem... ahogyan elhangzik... "ez a lemez azért született mert kurvára fájt, hogy amiért dobog a szívem pont az képez akadályt" ... sajnos... sajnálom, hogy a reppszakma ilyen.. sajnálom, hogy a társadalom ilyen.. sajnálom, hogy ilyen a világ.. ilyenek az emberek... és örülök, hogy vannak sokan... akik értik miről írtam, írok..., hogy mi fájt, hogy minek örültem és, hogy mit tartok fontosnak.... nem vagyok én senki persze... nem vagyok költő se pap se politikus... sem médiaszemélyiség sem író... én csak egy utcagyerek vagyok.. tele apró helyesírási hibákkal... görbe estékkel... vágyakkal... álmokkal... mosollyal.. és hittel... hittel ami táplálja belém az erőt.. még mindig.., hogy élek... és ha élek, akkor nincs mese... nyomni kell... írni kell... reppelni kell... mutatni kell... és fel kell állni... mert születnek még... mert jönnek még... és én is találtam jeleket amiket itthagytak nekem... nekünk.... nekünk is hagyni kell... nekünk is mutatni kell, hogy tükörbe tudjunk majd nézni, hogy a rengeteg piti gyarló szarságunkat helyre tudjuk hozni..., hogy lázadók lehessünk, csendes... óvatos de kitartó partizánok.... hiszen... valahogy majd bele kell, hogy nézzünk gyermekeink és szüleink szemébe... barátaink... és a párunk szemébe... senkinek nem kívánom, hogy a lánya kiégjen 18 éves korára... senkinek nem kívánom, hogy a fiát vihesse drogelvonóra... senkinek nem kívánom, hogy az öccsét kapucnis vandálok verjék agyon.... még nekik sem... akik ilyen értékeket hirdetnek és vallanak.. még ha sokszor csak fű alatt is... de ugye... vétkesek közt cinkos aki néma alapon... nem bírnám tétlenül hallgatni... és nem is bírom.. ezért rendezői változat, hogy elmesélhessem... annak.. aki kiváncsi rá, hogy miért és tulajdonképpen mit gondoltam... és mit gondolok.. miközben sasszézik körülöttem a valóság... a rendezői változat egy olyan lemez.. ami senki számára nem kötelező... nem rosszabb mint az Isten hozott... ...ördög vihet... nem is gyengébb mint a repp lp... és talán nem is különlegesebb azoktól... más... ahogyan a világ is gyúrja önmagát... ahogyan a bőrünk is kiszárad lassacskán... ahogyan a szeretet már többet jelent mint a szenvedély... én ilyen vagyok.... én nem vagyok kapucnis vandál.... én nem vagyok beszívott repparc... én próbálok magyarul is megtanulni... próbálom kimondani a szavakat... nem fél reppszájjal.. hanem nyitott szájjal... én próbálom azt leírni.. amit én láttam... amit én éreztem.. amit én gondoltam és gondolok... ez egy ilyen lemez.. az én rendezői változatom.. az én rémálom és az én aranyérmem egyben... és mégis a tiétek is .. illetve a tiéd.. aki most ezt olvasod... hiszen... visszapörgetheted az időt miközben hallgatod... és beszélgethetsz velem... ott lehetsz velem... vitára kelhetsz velem... és egyetérthetsz... és talán így könnyebb mindkettőnknek elviselni a magányt... így..., hogy én tudom, hogy valahol... sétálsz.. vagy éppen üldögélsz.. és hallgatsz... te pedig... számíthatsz rám..., hogy nem leszek soha olyan felkapott figura... aki elfelejti honnan jött... akinek nincs ideje egy fotóra... egy szóra... aki nem válaszol egy levélre... aki elfelejti, hogy mi az ami fontos számomra.. és számodra... ... ez a lemez 3 hét alatt készült el... mert máshogy nem tudtam megmenteni az életem... máshogy belepusztultam volna... máshogy felemésztett volna az a sok tócsa amibe tuszkolta a forgatókönyv a képemet.. az arcomat... sokan talán nem értik, hogyan engedhetem meg magamnak, hogy marketing szempontból a magam ellensége legyek és csak úgy kedvemre közre adjak egy ilyen lemezt... ennyi új számot... egy komplett albumot... holott ugye nem kéne... várni kéne még... éheztetni... kifuttatni a többit...... és... sokan talán el se hinnék, hogy mennyire leszarom ezt... talán ezért nem volt soha menedzserem meg semmi ilyesmi figura az életemben mert képtelen voltam kompromisszumot kötni, hogy mikor zenélhessek.... mikor zenélhessek ? ... mintha valaki megmondaná, hogy mikor érezhessek.... számomra egy és ugyanaz... sosem volt pénzem.. mindig csóró krapek voltam.. aki picit is ismer tudja ezt... leszarom.... a legtöbb ember is cserbenhagyott mert csak az előrejutást látták bennem és mikor világossá vált számukra, hogy mellettem bizony ugyanúgy kéne dolgozni ha nem jobban mint addig... onnantól mentünk lefelé a lejtőn... ez van... ez van mögöttem... a rendezői változattól nem leszel rosszkedvű... nem is leszel jókedvű.... néha mosolyogsz majd egyet és néha nyelsz.... és utána majd pár percre rá sóhajtasz is.... aztán megint vigyorogni fogsz.... a rendezői változat csak egy kis jelmagyarázat...., hogy ki is volt hallható a repp lemezen.... és az Isten hozott... ...ördög vihet lemezen... ... az egyenesen az éjszakából 2 lemezt technikai okokból kénytelen vagyok elhalasztani ismételten.... maradjunk annyiban kedves olvasó, hogy szólok ha lesz valami vele kapcsolatban... de össze kell kaparnom az életem.... össze kell kaparnom és felállni újra... a megszokott módon... mert bár ez a lemez... az alkotás.., hogy bele tudtam folytani a dühöm és fájdalmam... az igazságtalanságtól égő sebeim... ez megmentett... valóban megmentett de nem hoz helyre semmit... ... hallotok még rólam... talán kevesebbet.... talán többet..... de leszek még... csak most sok volt kicsit a vérből.... sok volt a jégből.... sok volt a sárból.... sok volt a hínárból...... .... most kicsit alszom.... most kicsit ülök a bárpultnál...... most kicsit gurítom a golyót..... és nevetek.... nevetni szeretnék... és beszélgetni..... nézni.... olvasni.... most kicsit ti tegyetek értem.... most kicsit rátok bízom magam.... elültettem palántákat... nőtt köréjük sok gaz... a pályán behúztam a csíkokat... de nektek kell lejátszani a meccset... én csak fecsegtem.... hűen... bátran is talán.... de megfontoltan, hogy.. daliásan fogadjon a tükröm...
kattintsatok a képre...
|