FankaDeli - Állandó

néha üldögélek itt a gép előtt.... éjszakába nyúloan netezgetek.... címszavakat írok be... kattintok... és olvasom... mások véleményét.. mármint ők véleménynek gondolják és talán pár haverjuk... netalán barátaik.. ha van olyan nekik... és.. és ahogy olvasom... arra jutok, hogy valósággá válik amitől mindig is tartottam... illetve nem is tartottam... csak tudtam... de nem akartam elhinni... azt hittem a klippek.. a számok szövegei... ez a weboldal.. elég lesz ahhoz.. elég lesz ahhoz, hogy szikrát kapjon még egy homályos elme is.. még egy óvatos észjárás is... még egy tompa gondoló is..... de nem... nem elég... és ez bizony az örök körforgás... az örök.. az állandó... a mindenkori káosz alappillére.... az emberi gyarlóság.. az emberi önzőség és szürkeség.... az emberi fájdalom és az ebből fakadó indulatok üres csigaháza... még mindig.... bizony bizony... és így is lesz ez.... még mindig kapok leveleket... üzeneteket... jeleket..., hogy érti, hogy látja... ő is..., hogy jó neki, hogy jól esik... és, hogy fáj... neki is fáj..... és.... még mindig ... még mindig van más... más .. aki beleírja a világ képébe a magyar nyelvtan kijelentő módjában, hogy én mivel keresek pénzt..... én mekkora képű vagyok.... és tulajdonképpen szar is amit művelek..... és én meg itt ülök és olvasom, hogy hazug is vagyok.... meg el is adtam magam... és csak olvasom..... a szívemet bíztató levelek kupaca is itt áll.. de most mégis ezekre koncentrálok.. ez az amit kurvára nem kéne.. hiszen dühöt ébreszt szívemben... a tompaság engem irritál.... biztos apámtól örököltem ezt... nem hiába zárkozott el a világ elől az öreg is.... 24 évesen folytogat az életlen kollektív tudat..... annyira életlen... mint egy fakanál..... mint egy használt szivacs... és csak olvasom..... átolvastam egy fórumot.... átolvastam egy másikat..... átolvastam egy harmadikat...... utána itt is olvasom..... ott is...... ilyen weboldal..... amolyan weboldal....... komment.... topic..... téma...... és csak futnak szemeim a sorok nyakán.... és aztán órák múlva.... mikor egyetlen épkézláb tényt.... vagy bármi bizonyítéknak akár csak messziről is érezhető valót senki...... de senki..... nem dob be.... több száz.... több ezer hozzászólást elolvasok.... és mindig van egy pár... mit pár... egy csomó van... köztük aki tudja, hogy eladtam magam..... aki tudja, hogy tele vagyok pénzzel..... aki tudja, hogy nagyképű vagyok..... de egyetlen szájbakúrt rohadt mocskos ótvar kézzel fogható vagy hallgatható vagy nézhető bármit nem mutat fel...... nem ír.... nem linkel.... nem idéz...... csak tudja.... még mindig tudja.... mindig is tudni fogja..... sokszor írtam már ezen az oldalon, hogy nem foglalkozom az ilyesmivel de tulajdonképpen a saját történetemen keresztül jöttem rá.... ,hogy ha velem ez megtörétnik..... akkor a világon ez mindenkivel megtörténik.. akkor a világgal is megtörténik.... és innentől megint érzem... újra érzem ezt a kurva nyomasztó szar érzést, hogy mennyire reménytelen az utcát megtisztítani.. békével bevonni.... rózsákba tuszkolni....... mert annyira tele van a világ ezzel a sok kibaszott idióta barommal akik 10 év alatt egyetlen egy alátámasztható bizonyítékot nem tudtak felvonultatni arra, hogy miért vagyok én nagyképű.... mikor voltam..... és, hogy is...... mennyit kerestem.... meg mi is van még.... ja, hogy siránkozom is..... és én csak ülök..... és csak olvasom.. még mindig olvasom.. mert olyan fasz vagyok, hogy ha már megszülettem erre a világra érdekel a többi majomtársam véleménye... nyilván majmok vagyunk... embernek magamat sem nevezném hiszen én olvasom.... a többi majom meg írja.... tulajdonképpen olajozottam működő gépezet..... de esküszöm végre embernek érezném magam ha valaki csak egyetlen egyszer feldobna valamit ami bizonyítható és tényleg én követtem el..... és én magam sem tudom cáfolni..... Istenem csak egyetlen egyszer jönne egy csóka és bizonyítaná be, hogy nem vagyok faszagyerek..... mert amúgy tényleg nem vagyok.... de, hogy ennyire tehetségesen titkoltam el a stiklijeim.... bárcsak máshoz lenne ilyen tehetségem.... annyira kívánom... tudom gyarló dolog..... tudom nem kéne..... érzem, hogy nem kéne.... érzem, hogy én ettől erősebb vagyok... de annyira kívánom nekik, hogy öljenek bele annyit az életük álmába.... mindenüket.... és kapjanak cserébe olyan pofonokat mint én.... annyira kívánom nekik..... annyira kivánom, hogy egyszer szembesüljenek azzal, hogy az egész kurva életüket egy rohadt nagy hazugságban élik le és annyira egysejtű felfogásuk van, hogy kajakra..... de tényleg..... más szleng nem jut eszembe.. kajakra elhiszik amit .... nem is tudom, hogy mondjam.... amit a világ beletömköd abba a büdös nagy pofájukba.... elhiszik.... és nemhogy elhiszik...... még tovább is adják.... még ki is színezik..... még meg is fordítják...... és csak írják, hogy de ők tudják..... meg vágják..... és kijelentő módban..... én meg.... ülök itt...... egy stúdió közepén amiért vért izzadtam éveken át.... és még így is a felét baráti segítségből építettem... fényt hoz a kedvenc kislámpám..... mögöttem alszik egy lány... egy kis pöttöm panna... talán ott kellene feküdnöm mellette.... de nem bírtam aludni.... felkeltem és idelopóztam.... olvasgatni.... magamról..... magamról elolvasni, hogy milyen is vagyok én.... annyira sajnálom őket...... fáj.... perzseli a tüdőm minden soruk, hogy ha engem ennyire benéznek.... akkor ennyit tudnak a világról ? ... a barátnőjükről ? a barátjukról ? a szüleikről ? saját magukról ? a saját érzéseikről ? ...ennyire bután ? ennyire tompán ? ennyire homályosan ? ennyire vérszomlyasan ? .... és... talán el sem hinnéd de tényleg...... tényleg volt olyan aki olvasta a fankadeli.hut és utána egyszerűen az ellenkezőjét adja tovább annak amit én írtam..... volt aki hallotta a salátában a freestyleom és nem vágta le, hogy két évig húztak azzal a poénnal, hogy nyomjak pár sort....... és van.... és van aki látja, hogy lebuziz mindenkit egy hülyegyerek .... és csodálkozik, hogy miért van kitiltva a salátáról....... és ?, hogy miért érdekel ez engem ? ... magam verném át ha fejem a fugába feszíteném.... volt egy figura a tíz év alatt... egyetlen egy figura volt aki a képembe próbálta mondani nem is olyan régen a frankót..... válaszoltam neki két összetett mondatot és utána már csak verekedni akart.... és dadogott.... egyetlen egy kurva ténnyel nem tudott mit kezdeni de évek óta a kurva anyámat szidja...... és így már inkább verekedni akart... velem.. érted... verekedni akart azért mert egy nagyon óvatos elmével áldotta meg a jó Isten és nem, hogy örülne, hogy így is lehet boldog... hanem cserébe pofonokat kíván bedobni a közösbe... és igen... van kajakra.... kajakra van ilyen..... kajakra ... úgy démonizálnak, hogy esküszöm kicsit gyengébb lennék el is hinném, hogy kártékony vagyok..... ez a kajakra szó hűen tükrözi az értelmi színvonaluk.... oké.... az egy dolog..... de... de ugyanúgy ők is emberek az utcán.... ugyanúgy keresnek pénzt is.... és Istenem.... annyira fáj.... és folytogat, hogy talán még utódokat is hoznak a világra...... és tovább él.... tovább él a gyűlölet... az irigység.... tovább él... a mindent aszaló homály az elmékben..... az igazságtól való eszeveszett menekülés.... .... nincs remény.... nincs remény arra, hogy lángot préselsz a tekintetekbe.... nincs remény ..... nincs .. nem volt .... és nem is lesz..... te aki olvasod ezt..... te aki érted, hogy mi a bajom..... te aki átérzed, hogy mennyire szemenköpné a magunkfajta a világot és utána az ágyékába taposna..... aki érzed és tudod, hogy milyen erőfeszítés a dühünket visszatuszkolni..., hogy mennyire nem tudjuk mikor állunk be mi is a sorba... meddig próbálunk emberekhez hasonlítnai inkább... és mikor jön el számunkra is .. az idő... mikor mint majmok.... a többi majom ellen fordulva......... vér folyna...... lángok végén kúszva.... az utolsó szusz sem tudná figyelmeztetni az utánunk érkezőket arra, hogy nincs értelme ..... ,hogy van értelme......, hogy ördögi kör...., hogy ez pokol a házak között..... a fák alatt....... a kábelek felett....., hogy ez mennyire igazságtalan....és, hogy mennyire elátkozott a magunk fajta.... a magunk fajta.... aki így született e világra..... észben.... szívért.... a végtelenből...