A mai fiatal gener�ci�nak m�r eg�szen m�shogy zajlanak a napjai, mint anno. Manaps�g m�r az internet el�tt nevelkednek az emberek �s sok k�zzelfoghat� dologr�l nem is tudj�k, milyen lehetett. Milyen lehetett p�ld�ul hetekig szaladg�lni a haverok k�z�tt, mire v�gre egy rossz m�solt kazett�n be tudtuk szerezni egy-egy csapat album�t. Most n�h�ny kattint�s csup�n �s m�ris hallgatjuk mp3-ban a h�n �h�tott dalokat. Nem tudj�k azt sem, milyen f�radts�gos munka volt �sszehozni egy alapzen�t, hisz nem voltak k�nnyen kezelhet� programok, amiket b�rmikor le lehetett h�zni a netr�l. S�t, maga a sz�m�t�g�p is ritkas�g volt. Persze ezekkel az �j technik�kkal semmi baj nincs, csak m�s a feelingje a g�p el�tt �l�snek, mint a kutat�soknak �s az ut�na j�r�snak. Ma m�r mindenki egyszer�en tud otthon k�sz�teni ar�nylag elviselhet� min�s�g� zen�ket �s reppeket. (Egy id�ben elterjedt az a kifejez�s, hogy "szempler van a zen�ben", azut�n persze ez �les vit�kat v�ltott ki a makerek, hallgat�k �s mindenki k�z�tt. Szerencs�re lassan r�j�tt�nk, hogy a sampler egy g�p, a sample a kiv�gott minta �s a sampling maga a folyamat). Teh�t sok-sok embernek nap, mint nap "jelenik meg" "LP"-je. Sajnos sokan nem tudj�k val�j�ban mit jelent ez a bizonyos "LP" �s vajon honnan/mib�l is sz�rmazik. Ezen k�rd�sk�r tiszt�z�s�hoz szeretn�k most egy kis dokument�ris anyagot megosztani veletek.

Az embereket szinte a kezdetekt�l foglalkoztatta a hang �s annak r�gz�t�se, de sok�ig nem tal�ltak erre megfelel� megold�st, m�g v�g�l 1877-ben Thomas Edison megalkotta a szerkezetet mellyel felvenni �s lej�tszani is tudott hangot, fonogr�fnak nevezte el. Kezdetben �nf�li�ra r�gz�tett, de csak p�r sz� felv�tel�re volt k�pes �s n�h�ny lej�tsz�s ut�n haszn�lhatatlann� v�lt. K�s�bb siker�lt 200 sz� k�r�li felv�teli id�t el�rnie. Id�k�zben Alexander Bell �s Charles Tainter tov�bbfejlesztette Edison tal�lm�ny�t. 1888-ban mutatt�k be a k�z�ns�gnek grafofon n�ven. Egy viaszhengert haszn�ltak a felv�telhez, a hanger� �gy gyenge, de a hangmin�s�g sokkal jobb volt, mint a kor�bbi anyagokn�l. Kb. 2 perces j�t�kid�t tudtak ezzel produk�lni.

A fonogr�f megjelen�se ut�n p�r �vvel, 1893-ban a p�rizsi Path� testv�rek elhat�rozt�k, hogy  vesznek egy szerkezetet helyi k�v�h�zukba a k�z�ns�g sz�rakoztat�s�ra �s a hely fellend�t�s�re. Ez az �tlet olyannyira bev�lt, hogy a legt�bb vend�g azonnal meg szerette volna mag�nak v�s�rolni a lej�tsz�t. A szemf�les testv�rp�r kapva a lehet�s�gen Edison g�p�nek mint�j�ra megalkotta saj�t fonogr�fj�t. Felismert�k, hogy a siker kulcsa az alacsony �rban rejlik, hogy az �tlagos j�vedelm� emberek is megvehess�k. A v�ros Chatou nev� negyed�ben fel�p�tett�k a gy�rtelep�ket, a negyed az�ta is a francia zeneipar k�zpontja. P�rizs egyik el�kel� utc�j�ban nyitott�k meg fonogr�f szalonukat ahol f�ny�z� b�rsonysz�kekkel v�rt�k az �rdekl�d�ket �s v�s�rl�ikat, akik kedv�kre hallgathatt�k kedvenc m�veiket. A Path� f�le fonogr�f sok�ig fogalom volt. T�bbf�le lej�tsz�t gy�rtottak, de egy�rtelm�en a "Le Coq" n�vre keresztelt modellj�k volt a legkelend�bb �s legsikeresebb.

A fonogr�f ut�n 10 �vvel 1887-ben szabadalmaztatta Emil Berliner saj�t k�sz�l�k�t a gramofont. Ez a tal�lm�ny m�r lapos korongokon spir�l menetben r�gz�tette a hangot. El�nye volt a fonogr�ffal �s a grafofonnal szemben a lemezek k�nny� t�rolhat�s�ga �s sokszoros�t�sa is a nagyk�z�ns�g sz�m�ra. Berliner el�sz�r cinklemezbe v�gta a hangfelv�telt. A v�gott lemeznek elk�sz�tett�k a pozit�v nyom�form�j�t, �s ebb�l csin�lt�k a m�solatokat. K�s�bb az eredeti cinklemezr�l ac�l nyom�form�t hoztak l�tre �s ezzel kem�nygumiba pr�selt�k a hangfelv�telt. Hossz� kutat�s ut�n Berliner r�tal�lt a sellakra, (ami egy tr�pusi vid�ken �l� lev�ltet� elgyant�sodott v�lad�ka) melyet k�l�nf�le tiszt�t�si elj�r�sok ut�n haszn�ltak fel. Ez kell�en puha volt a pr�sel�shez, olcs� �s j� min�s�g� hanglemezeket k�sz�thettek bel�le, ez�rt a sellak minden�tt felv�ltotta a cinklemezt �s a kem�nygumit. A lemezv�g�shoz viszont - a sellak t�r�kenys�ge miatt - viaszlemezeket haszn�ltak. K�zben persze sorra j�ttek a pr�b�lkoz�sok �s �jabbn�l �jabb anyagokra nyomt�k a bar�zd�kat, �m egyik�k alkalmaz�sa sem bizonyult t�l j� �tletnek. Egy lemezre k�r�lbel�l 3-4 perc anyagot lehetett r�gz�teni, de csak az egyik oldal�t haszn�lt�k a korongoknak. 1904-ben ind�tott�k �tj�ra azt a lemezt, aminek mindk�t oldal�ra r�gz�tettek. 78-as percenk�nti fordulatsz�mon lehetett visszaj�tszani �ket �m ez a sz�m gyakran ingadozott 70-90 k�z�tt a k�zi hajt�s miatt. A k�z�ns�g mind t�bb �s t�bb �rdekl�d�st mutatott a szerkezetek ir�nt, hisz eddig "csak" nyilv�nos helyeken,  �l�ben elhangz� m�veket �lvezhettek, a gramofonok �s a 78-as korongok megjelen�s�vel �s forgalomba hoz�s�val, gy�rt�s�val pedig otthon is lej�tszhatt�k kedvenc darabjaikat �gy ez az eszk�z az 1930-as �vekre szinte teljesen kiszor�totta a fonogr�fot �s a viaszhengereket. A lemezek egy csap�sra a k�z�ns�g sz�v�be z�rtak magukat.

1948-ban az amerikai Columbia Records kiadta �j form�tum�t a "hosszan j�tsz�" (long play = LP) hanglemezt, amely 33 1/3 percenk�nti fordulaton forgott a lej�tsz�n �s 10" - 12" (25-30cm) �tm�r�j�. (Egy�bk�nt az LP feltal�l�ja a Columbia Rec.-n�l dolgoz� magyar sz�let�s� Peter Carl Goldmark volt.) Oldalank�nt kb. 15-20 perc hanganyag f�r el rajta. Az RCA Victor Records 1949-ben mutatta be �j kislemez�t (single play = SP), ezt 45-�s percenk�nti fordulat mellett lehetett lej�tszani, a gramofonlemezekre jellemz� 3-4 perces j�t�kid� viszont megmaradt, ellenben sokkal kisebb �s k�nnyebb volt. (17 cm, 7" �tm�r�j�) A "magas hangh�s�g�" (Hi-Fi = high fidelity) mon� felv�teleket, m�gnesszalagon r�gz�tett�k (Magnetophon), valamint kidolgozt�k a hasonl� m�szaki sz�nvonal�, "hosszan j�tsz�" mikrobar�zd�s lemezt (LP). K�l�n�s m�don az ezut�n gyorsan megjelen� sztere� technika m�r nem volt k�pes akkora dinamika �s jelenl�t �rzet megjelen�t�s�re, mint el�dje.

A lemezek j�t�kidej�nek n�veked�s�t, illetve a nagyon j� min�s�get ez a technol�gia tette lehet�v�. Ezek a lemezek m�g mindig nagyon nehezek �s t�r�kenyek voltak. Az �j m�anyagok megjelen�s�vel azonban minden megv�ltozott, ekkor kezdt�k a PVC egy speci�lis vegy�let�t is haszn�lni. Ez az �j rugalmas �s k�nny� anyag gyorsan kiszor�totta a hanglemezgy�rt�sb�l a bakelitet, �m a n�v - b�r m�szaki szempontb�l teljesen hib�san, de - megmaradt. Persze legink�bb csak n�lunk, k�lf�ld�n a lemezeket vinyl-nek (polivinil klorid) h�vj�k.

LP-kre (12” 33 1/3 fordulat) t�bbnyire albumokat (persze nem csak azokat) nyomnak, legt�bb esetben 2LP-n jelennek meg a hossz� (40 percn�l t�bb) j�t�kid� miatt, n�ha el�fordulnak 3LP-s kiadv�nyok is. 4LP-n pedig a dupla albumok szoktak napvil�got l�tni. Single �s EP t�bbf�le form�tumon is el�fordul, �ltal�ban 12” 45 fordulat vagy 7” 45 fordulat, de tal�lhat� 10” 45 fordulaton is. Az amerikai lemez szabv�nyok a Recording Industry Association of America (RIAA) ir�nyelveit k�vetik. Az inch-rendszer csak n�vleges csup�n, pontatlanul jelzi az �tm�r� m�ret�t egy k�zel�t� �rt�kkel. Jelenleg a 12 inch-es lemez 302 mm (11,89 inch pontosan), a 10 inch-es 250 mm (9,84 inch pontosan), a 7 inch-es pedig 175 mm (6,89 inch pontosan).

A hangmin�s�g �s tart�ss�g nagyban f�gg a vinyl min�s�g�t�l. A 70-es �vek elej�n a k�lts�gek cs�kkent�se miatt k�nnyebb, rugalmasabb lemezeket kezdtek nyomni. Az ipar�g nagy r�sze �tvette a  min�s�g �s lemezvastags�g cs�kkent�s�vel j�r� technik�t, melyet a t�megtermel�sben alkalmaztak. Ezt az RCA Victor nyom�n "Dynaflex" elj�r�s (125 g/m2)-nak nevezik, melyet a lemezgy�jt�k t�bbs�ge csak alacsony min�s�g�k�nt tart sz�mon. A legt�bb lemezt �jrahasznos�tott m�anyagra nyomj�k.

Az �j "virgin" vagy "heavy" (180-220 g/m2) lemez kifejez�st �ltal�ban a modern "audiophile" lemezekre haszn�lj�k minden m�fajban. Sz�mos gy�jt� �rt�keli t�bbre a 180 g/m2 lemezeket, ezeket hangz�s szempontj�b�l magasabb min�s�g�nek tartj�k, mint a norm�l „bakelitet”. Ezek a lemezek jobban ellen�llnak a deform�l�d�snak is, melyet a puszta lej�tsz�s okoz. A 180 g/m2 lemez el��ll�t�sa j�val t�bb k�lts�ggel j�r, �s magasabb min�s�g� gy�rt�st k�vetel, mint egy �tlagos lemez. Miut�n a legt�bb „bakelit” �jrahasznos�tott m�anyagb�l k�sz�l, szennyez�d�sek gy�lhetnek �ssze a lemezen, ezek okozz�k, hogy egy vadonat�j albumon l�v� zenei alkot�s is recseg �s pattog. A "virgin" lemez kifejez�s azt jelenti, hogy az albumot nem �jrahasznos�tott m�anyagb�l k�sz�lt lemezre nyomt�k, �s elm�letileg mentes az ilyen szennyez�d�sekt�l. A gyakorlatban viszont ez a gy�rt�i min�s�gellen�rz�st�l f�gg. A lemez l�nyeg�ben els� perct�l fogva valami misztikus m�don megbabon�zta az embereket. Nem tudni pontosan hogyan csin�lja, egyeseket a sz�ne, a csillog�sa, a dinamik�ja, az id�t�ll�s�ga, a serceg�se vagy ezek �sszess�ge vonz annyira. Egyszer�en van egy var�zsa, ha az ember egy „bakelitet” fog a kez�be, tesz a lej�tsz�ra �s arr�l hallgatja a kedvenc zen�it. Aki m�r fogott lemezt szerintem nagy val�sz�n�s�ggel tudja mir�l besz�lek. Elvar�zsolja az embert �s m�r csak azt veszi �szre legk�zelebb, hogy lemezboltokban, eldugott antikv�riumok poros polcain kutatja kedvenceit, lemezv�s�rokra j�r �s a lak�sban st�cokban �llnak a "feket�k". Gy�jteni sokf�le k�ppen lehet, van, aki egy-egy st�lust, m�sok a kedvenc el�ad�ik �sszes kiadv�ny�t akarj�k megszerezni. Egy albumot, maxit ak�r t�bb p�ld�nyban is hisz a m�s-m�s kiad�sok m�s-m�s dolgot rejthetnek, m�s a bor�t�, m�s a c�mke (label), dedik�lt, nem dedik�lt �s akad olyan is, aki k�l�nb�z� kiad�kra specializ�l�dik. A 80-as �vek v�g�n �s 90-es �vek elej�n megjelen� �j digit�lis technika, a compact disk (CD) szinte azonnal kiszor�totta �s felv�ltotta a „bakeliteket”. �m a szaporod� lemezrajong�k �s DJ-k, akik mai napig erre a form�tumra esk�sznek megmentett�k kincseiket. �ltal�ban a gy�jt�k egy valamiben biztosan egyet�rtenek: a zene vinyl-en az igazi. Magyarorsz�gon manaps�g �vente m�r csak p�r ezer p�ld�nyt nyomnak, amik nagy r�sze modern t�nczenei lemez, de k�lf�ld�n a kisebb �s nagyobb szt�roknak eg�szen biztosan megjelenik az albuma, maxija vinyl-en a gy�jt�k, a DJ-k �s az egyszer� otthoni hallgat�k nagy �r�m�re. A gy�jt�snek l�nyeg�ben csak k�t dolog tud hat�rt szabni: a lak�sunk m�rete �s a p�nzt�rc�nk.

Nem hiszem, hogy b�rkinek is be kellene mutatnom haz�nk egyik legelsz�ntabb fekete zene gy�jt�j�t.  Dj Gy�remix!-el besz�lgettem kicsit szenved�ly�r�l.

Mikor kaptad/vetted az els� lemezed �s milyen aprop�b�l?

1988-ban egy haszn�ltlemezboltban vettem meg els� 12"-esemet a BOMB THE BASS: Beat Dis maxij�nak form�j�ban, amit egy �vvel kor�bban hallottam a r�di�ban �s igen nagy hat�st gyakorolt r�m ez a korai sample hiphop m�faj egyik �tt�r�jek�nt is sz�mon tartott mesterm�.

Egyb�l r�kattant�l a t�meges gy�jt�sre vagy sz�p lassan gyarapodott a kollekci�d?

Az els� �vekben (1988-91ig) csak elsz�rtan v�s�rolgattam 15-20 lemezt �vente. Majd amikor a Yo! MTV Raps belehas�tott a k�belt�v�ken kereszt�l a tudatomba, kezdtem el szinte minden p�nzemet CD- �s vinyl-lemezekbe fektetni.

Mi volt a legritk�bb lemez, ami megfordult n�lad? Hogyan jutott�l hozz�?

T�bb sz�z ritka lemez van a birtokomban, amiket javar�szt komoly gy�jt�kt�l szereztem be. Sokat j�rok k�lf�ld�n, ahol f�leg eldugott kis haszn�ltlemezboltokban lehet igaz�n nagy kincsekre lelni. Az internet is sz�mos lehet�s�get ny�jt, de ott mindennek jobban meg is k�rik az �r�t.

Melyik volt a legdr�g�bb lemezed?

T�zezres �rt�ket k�pvisel� kateg�ri�ban sz�z darab felett vannak ritkas�gaim. Legink�bb m�r megsz�nt kisebb f�ggetlen kiad�k p�ld�nyai �rnek igaz�n sokat, ahol k�s�bb befutott vagy ismertebb� v�lt rapel�ad�k lemezei jelentek meg kis p�ld�nysz�mban.