FankaDeli - Rosszakarók rémálma avagy "szív + matek" mentőakció
2007.09.27. 16:19
édesanyám, a számokból ismerhető Vilma néni, mióta az eszemet tudom folyton azt mondogatta és mondogatja, hogy... minden rosszban van valami jó... .. szólásmondások.. vagy közmondások, ahogy még hívni lehet ezeket... én magamban úgy fogalmazom meg, hogy olyan sokszor megtörtént események lírikailag karikatúrista lenyomata, amelyek köré bárki számára pehely könnyen csavarható a saját valósága és hellyel-közzel frappánsan is állja meg a helyét.. szóval azt mondják és anyu is mindig azt mondja, hogy minden rosszban van valami jó... ez talán így is van.. a jelen helyzetben biztos... szeretném előrebocsátani, hogy az eddigi írásaim túlnyomó részében mindig egy állszentségnek teret nem hagyó, de azért mégis szerintem jóérzésű, a föld minden népére nézve szerintem működőképes értékrendet próbáltam sorok közé rejteni, de a következőkben egyrészt magamat és másokat is talán a korábbiakhoz képest erős kontrasztként túlzóan szubjektív elmélettel fogok előállni, amely egyrészt csak a jelen idő érzéseit és gondolatait hagyja a képernyőn, másrészt a tudatában vagyok annak, hogy nagy megfejtés nem hagyja el a kezemet... sajnos kénytelen az ember néha úgy viszonyulni a világ dolgaihoz, hogy az asztalra csap és nem csak nagy dirrel-dúrral elhatároz valamit és utána a szokott módon nem tartja be.. hanem van amikor tényleg csak azt mentheti meg az életed, ha teszel az ügy érdekében.. olyan dolgokat a legtöbbször, amik természetesen állatira nem mennek könnyen.. azért írom így, hogy életmentés, mert bizony sok ember jön velünk szembe az utcán, akiknek már csak anyagcseréje van és a vízbázisú anyagok látszólag rugalmasan tartják a bőrüket, de belülről már régen csak elhagyott gyártelepekre hasonlítanak és bizony könnyen válhatunk magunk is ilyenekké... legalábbis én érzem magamon, hogy a portás még tartja magát, de a gyártósorok mellől az évek során már sokan felmondtak és bár jönnek néha új dolgozók, a csőd mindig a levegőben fenyeget... ha már a levegő szónál tartunk.. az ezerszer vagy kismilliószor boncolgatott téma, miszerint a levegőbe eresztett támadások ellenem mennyire hatnak vagy nem hatnak rám című fejezet következik... tudom sokadszorra... és tudom, hogy ez így nem mehet tovább, mert .. volt olyan, hogy azért nem írtam erre az oldalra semmit, mert nem volt mondanivalóm éppen, akkoriban de mostanában több elméletet is kitaláltam a világ menetével kapcsolatban, amik hetek óta motoszkálnak a fejemben és úgy érzem már régen ki kellett volna magamból írni őket, de mégis most néhány gondolatot erről a szar helyzetről újra le kell, hogy írjak, mert úgy érzem tiszta lapot kell adnom magamnak és tényleg az asztalra csapni és tényleg annak a fényében élni tovább, mert tegnap és ma reggel a 4 gyártósoromból egy komplett gyártósornyi nő és férfi felmondott, valamint pár mérnök is... ha így folytatom pár hónap alatt üres lesz a gyártelepem és oda bizony már nehezen fogok újra termelést hozni... az egyetlen szerencsém, hogy ennek a tudatában vagyok.. és talán az utolsó pillanatban sikerült most magam annyira összeszedni, hogy kijózanodjak ebből a lefelé ívelő állapotból és a jégcsákányom a fal oldalába vágva, megkapaszkodjam... fura, hogy olyan barátaim és jó ismerőseim vagy ha úgy tetszik haverjaim, akik azelőtt abszolút nem voltak érdekeltek semmilyen szinten a hazai reppzenei életben .. azáltal, hogy engem megismertek, olyan szinten belecsöppentek a dologba, hogy olvassák a fórumokat, amelyek velem kapcsolatosak és még sorolhatnám, hogy milyen számomra hihetetlen és érthetetlen dolgokkal van tele az életük.. ami persze nem is annyira hihetetlen és érthetetlen, mert én is így volnék vele, ha lenne közszereplő az életemben.. engem is érdekelne a vele kapcsolatos minden felület.., hogy miért hívom magam közszereplőnek?.. majd erre is kitérek.. így röviden most csak annyit, hogy hány nevet tudsz te kedves olvasó felsorolni abból a 360 képviselőből, aki hozza a törvényeinket és még a legutolsó titkárnőjük és kétszer annyit keres, mint te vagy édesapád... na tessék.. ehhez képest akkor én úgy vélem, valós közszereplő vagyok.. aztán továbbgörgetve ezt, valaki felhörrenhet, hogy hát mit képzel ez a fankadeli magáról, hogy ilyet mond, nem akkora arc ő... éppen itt az egyik lényeg, amit szintén kismilliószor elmondtam, hogy az, hogy ismert vagyok számomra nem túlzottan nagy boldogság vagy inkább úgy mondanám, hogy az ismertséggel járó dolgok közül az, ami valóban boldoggá tesz, a töredéke annak, ami viszont bánt.. így bizony örömest jelenteném, ha nem arra utalnának a tények, hogy bizony mennyire sokan tudják hova tenni manapság már azt a nevet, hogy fankadeli.. na szóval az ismerősök, szeretteim, haverok, barátok, akik olvassák a fórumokat természetesen mindig "hozzámvágnak" valamit, hogy ... "feri, ha lenne valaki, akit szeret vagy barátai, akkor ez a köcsög nem írogatna ilyen faszságokat" vagy, hogy "feri, mit foglalkozol vele, 3 éve egyetlen kézzel fogható dolgot nem hozott fel senki" vagy, hogy "minek olvasod" vagy, hogy "minek írsz be" és még sorolhatnám, mindenkinek van erről is természetesen valami véleménye... sok igazság van néha abban is, amit maguk a hallgatók írnak nekem ímélben.. valamelyik nap jött egy kérdés, hogy miért nem tartom meg azt az egészséges pár méter távolságot, mert, hogy az oké, hogy ímélekre válaszolok, de mi az, hogy beírok a fórumra, mert ha majd 500 ember ír be, akkor is mindenkinek egyenként nyilvánosan válaszolok?... és milyen igaz.. persze ilyenkor egyértelműen érzem, hogy hát hülye vagyok én? .. aztán ha látom, hogy valaki nyilvánosan és kijelentő módban, teret engedve a gyűlöletének mindenféle rissz-rossz hazugságot próbál hinteni a "nép" között, akkor elkezd remegni a kezem és úgy érzem jobb ha első kézből éri őt "válasz"... aztán..... most, hogy éppen józan vagyok.. mármint lelkileg józan... átlátom, hogy ez az érzés évek óta életem szerves része és mi a büdös francért nem fogom fel, hogy ha 2 gyerek volt, akit látványosan jobb belátásra tudtam téríteni a személyes "erőmmel", akkor sokat mondok, holott sokkal több hozzászólásra reagáltam és mi a büdös francért nem fogom fel, hogy aki anyázni jön oda és áskálódni, az úgy is fog elmenni, én nem tudok ellene semmit sem tenni, ez van .. nem szabályszerű, nincs benne logika sőt szerintem értelmetlen, de akkor is kurvára el kell fogadnom, hogy ez így van.. ................. aki úgy jön oda, az az esetek 99 %-ban úgy is megy el, mert már régen kitalálta magának, hogy ő mit hajlandó elhinni és mit nem és mit gondol és mit nem akar gondolni... ennyi.. ennyire egyszerű és én mégis leülök és ne haragudjatok a kifejezésért, de esendő vagyok és a számra bizony az jön, hogy senkiházi faszszopó rosszindulatú férgekkel, akik mindenféle kérdés nélkül gusztustalankodnak és én meg úgy "ülök" le velük tárgyalni, mintha, nem is tudom, az angol királyi családnál lennénk teadélutánon.... nem értem, hogy mi a büdös francért szorult belém ennyi elegancia és tisztelet a külvilággal kapcsolatban, illetve tudom, mert ha anyámra nézek, ugyanezt látom és innen már tiszta a levezetés, miszerint örököltem ezt a kiváló tulajdonságot... képes vagyok ilyen arcokkal emberi hangot megütni és még csak össze se kell szednem magam .. mert akkor legalább lenne valami konkrét érzés, amit talán nyakon tudnék csípni és tudnék ellene tenni, de nem.. csípőből, ösztönösen mindenféle erőlködés nélkül totál higgadtan jönnek belőlem az érvek és a tények a mocskolódással szemben..... évek óta......... hosszú hónapok és hetek óta.... mondjuk, ha volt 100 valamirevaló hozzászólásom a fórumokban, lehet sokat mondok.. persze másoknak annyi se, hiszen pár odabaszott mondatra azt hiszik, hogy ők hozzászóltak a fórumhoz... hát az nem hozzászólás... na szóval ha azzal a 100 hozzászólással abból a 100 emberből, akikhez az irányult, 2 volt az, aki azóta elnézést kért és 180 fokot változott a gondolatvilága velem kapcsolatban, akkor lehet, hogy nem hangzik túl jól, de mégis egyértelmű szerintem, hogy ők bizony beáldozható veszteségszámba mentek volna abban a tudatban hagyva, hogy én egy mocskos köcsög vagyok... és a 100 hozzászólás elkészülése alatt pont 2 albumot írtam volna meg, meg 3 klippet vágtam és forgattam volna, mivel én ugye nem csak pár mondatot baszok oda, szóval egy hozzászólás legalább negyed óra "meló"... amit sajnos észre sem veszek, mert ilyen önkívületi állapotban hangolom rá magam és a külvilágot olyannyira kizárom olyankor, hogy csöngethetnek.. meg sem hallom és a többi... szóval nem mindegy, hogy 98 utál vagy 100 ? .. igazából tök mindegy.. egyrészt most jön az engem nagyképűnek titulálók egyik kedvenc része ebből az írásból, hogy úgyis elenyésző a számuk azokhoz képest, akik mondjuk úgy, hogy kedvelik a munkásságom vagy legalább nem zavarja őket.. másrészt ahogyan utaltam rá, a matematika nyers szabályai szerint, ha valóban csak egyszer élek, akkor már annyi időt dobtam ki erre a faszságra, hogy sírhatnék egy hétig, hogy ekkora fasz vagyok... nem hiába van címe az írásoknak ez nyilvánvaló... a rosszakarók rémálma, hogy nem teljesül a küldetésük... ami jelen esetben tényleg nem teljesült, hiszen Vilma néni szavai vegyítve a történésekkel arra hívták fel az igazsághoz való görcsös ragaszkodásom csatamezőjén a világ többi dolgával szembeni, időközben lankadt figyelmem, hogy ott vannak a barátaim.. ott vannak azok, akik hallgatnak és olyan leveleket kapok tőlük, ami bizonyítja, hogy valóban egy kis puzzledarabot én is hozzátettem a világhoz... ott van a családom.. ott van a zene... otthon ps2-zöm a csajommal... lemegyek a konyhába.. eszek palacsintát... utána ott az új stúdió.. nem kell feszengenem 3 négyzetméteren... értitek ??? és még sorolhatnék ezer dolgot... és mit csinálok ?????????...na mit ??????? ülök a kibaszott monitor előtt és olyan senkiháziknak magyarázok, akik eleve nem úgy írnak be egy topicba, hogy bármiféle emberi tisztelet megadnának....... ezt csinálom... ahelyett, hogy a szerelmemmel sétálnék.. a barátaimmal hülyéskednék.... wherdeevel és artoscsabával zenélnék, amit dj coma remixel...... és a többi és a többi.... ehelyett bazmeg itt ülök...... ezt én részemről most az asztalra csapásnak veszem...... ami tény.... aki engem bármiért kedvel, azt ezek a dolgok nem tántorítják el.. mármint amiket hall rólam.. hiszen itt a fankadeli.hu, itt vannak a számok..... ott a saláta tv... láthat, hallhat, olvashat engem első kézből.. aki felül bárminek, az az ő baja.. aki picit is utánanéz bárminek, az képbe tud kerülni..... ami szintén tény, hogy annyi időt vesz el az embertől a viaskodás a hazugságok ellen, hogy addig már 2-szer annyi kiadványt megcsináltam volna, amelyek más embereknek köztük velem.. .boldogságot hoznak az életükbe és az életembe... 2-szer ennyi lemez lehetne a falon abból az időből és energiából, amit az elmúlt 5 évben arra fordítottam, hogy az ellenem irányuló támadásokra a számokon kívül próbáljak reflektálni..... 2-szer ennyi lemez... úgyhogy, amit a szívem diktál, hogy ennek semmi értelme és, hogy mennyire rosszul tud esni az emberi acsarkodás... kiegészülve a fejbeni számolással, hiszen még papír sem kell hozzá, sőt akkor talán még baljósabb számok jönnének ki... szóval a matek és a szív összeadva egyértelműen azt az eredményt adja, hogy bazmeg fankadeli, ideje lenne felfognod 24 évesen, főleg olyan közönséggel, aki veled szemben áll, hogy semmi okod az aggodalomra, mert az a pár senkiházi 30 év múlva is lesz és 30 év múlva is fog gusztustalankodni, amikor neked jobb esetben már 20 éves lesz a fiad vagy a lányod és inkább velük kéne majd foglalkoznod....... kedves mindenki..... ne haragudjatok rám, ha ezentúl nem írok a fórumokba... ahogyan már hozzá szokhatott mindenki, az információk el fognak jutni hozzátok, ebben biztosak lehettek és az ímélekre is válaszolok, de ez tőlem és tőletek vesz el boldog pillanatokat.... ennek semmi értelme... magamat kell megmentenem, mert senki nem áll mögöttem, aki erőszakkal elhúzna a géptől és ugye annak sem lenne sok értelme, hiszen amit nem meggyőződésből tesz az ember, az semmit nem ér...... én most 2007 őszén majdnem telén... meggyőződésből tudom és érzem, hogy semmi értelme ilyen formában felvenni a harcot azzal a világgal, akik lubickolnak önmaguk áltatásában... maradok az ezüsthasú korongok barázdái között és itt, ezen a weboldalon... ez az én kuckóm... ahova nagyon szívesen beengedek bárkit, aki kopog, nem pedig megmérgezi a kutyám.............
|