Triple – Kölcsönös

Album: Kölcsönös EP

Szöveg: Triple

Zene: Artoscsaba

Verze1:

Fagyos könny, az ólomszürke felhőből,

A tegnap lestrapált, a holnap felőröl.

A nyár simogat, az ősz véresre püföl,

A tél agyon lőne, de kicsattanok a dühtől.

Majd a tavasz ápolgat, ha nem csalom meg,

Mert a kölcsönös sugarakat, én nem adom meg.

Álmodtam egy fergeteges világot,

Miből a valóság galád módon kirántott.

Akit szerettem, most a wc-ben részegen basszák,

Lóvéért indultam, de magára hagytam a kasszát.

A lágy hangú mámor, nem súg a fülembe semmit,

Hiába bontok még egy sört, az nem enyhít.

Már réges-rég megtanultam,

Pedig az órán elbambultam.

Nem hívtak az utcák, hanem tárt karokkal vártak,

A járdaszéle rám köszön, tapasztalatokat át ad.

Földbe gyökereztem, mert az emlékek nem engednek,

Tudom merre bújtál, ezért nem kereslek.

Láttam a halált, láttam csődbe menő szerelmeket,

Akárcsak te, Dávid is szemtelen lett...

Refrén:

Ez csak egy dal a sok közül,amit álmaimban alkottam,

Én már a bűneimért meglakoltam.

9.emelet és Árpád utca,amit ezt kiváltotta,

Karikás szemmel nézek a jövőbe siránkozva.

Verze2:

Bársony lepedő helyett, ócska szakadt paplan,

A gyönyör leple alatt is, csak mocsok lappang.

Én tisztelném a rajt, ha ő nem köpne le,

Az utca hangulata, elmémben körbe leng.

Háborúról beszéltek, de ez egy óvódás farsang,

Egy elkúrt szimfónia, ahol rengeteg a fals hang.

Mikor lőni kéne, én csak töltöm a tárat,

Egyszer fogok tüzelni, de akkor ledöntöm a várad.

Vagy szopsz vagy szopatsz, ez a játék rendje,

Ellökött az élet, és ráestem a reppre.

A tegnapba zárkózom, mert a holnap rémisztget,

Egy perc alatt lebontod, mit hónapokig építek.

Engem a szív vezérel, téged meg a harag,

Csak azt ne feledd el, hogy ki mint vet úgy arat.

Én a szívem adtam, én a lelkem adtam,

Kezedbe raktam, hogy vedd el halkan.

Csak egy vagyok a rengetegből, egy a sok közül,

De míg a te lelked rohad, az enyém csak zöldül.

Refrén:

Ez csak egy dal a sok közül,amit álmaimban alkottam,

Én már a bűneimért meglakoltam.

9.emelet és Árpád utca,amit ezt kiváltotta,

Karikás szemmel nézek a jövőbe siránkozva.