Előszó előtti szó:

A következőkben olvasható történet illetve történetdarabkák nagy része nem éppen vidám és mesébe illő olvasmány. Az utóbbi időben egyre inkább próbálom talán tudatosan is úgy élni az életem, hogy a boldogságra és mosolyra törekedjek és boldogságot, valamint mosolyt inspiráljak a körülöttem élőkben is. Tavaszodik, és mivel tavaszi gyerek vagyok, érzem, hogy újra kezdek élni. A tél mintha valahogy ki is maradna az életemből. Szinte sosem emlékszem arra, hogy mik történtek télen. Ezzel az írással senkit nem szándékozom bántani, bár én sok embertől nem kaptam meg az alapvető emberi tiszteletet, én nem fogom felvenni ezt a kesztyűt sem most, sem a jövőben. Vannak tények, melyek nem vetnek jó fényt emberekre de ezeket kénytelen vagyok leírni, mivel a közös történetünknek én is szereplője vagyok. Az érem másik oldalán viszont fontos leszögeznem, hogy engem jelen pillanatban is, ahogyan már jó ideje csak a családom, a barátaim és a zenélés érdekel. Talán nem veszitek cinizmusnak, ha azt is hozzáteszem, hogy világ életemben úgy képzeltem el a zenélést is, hogy akármennyien ismerjenek és akárhova kerüljek, ne másokon keresztültaposva érjek oda. Jelenleg a magyar hiphop közeg eléggé fortyog és talán hamarosan ki fogunk lépni a hidegháborúra emlékeztető állapotból, hozzátenném, szerintem jó lenne, ha mindenki színt vallana végre valahára. Napjainkban sok reppzene hallgatót talán ezek a kérdések foglalkoztatnak leginkább. A lenti írás kizárólag az nc belső történéseiről szól. A jelenleg formálódó helyzetet hamarosan egy külön írásban fogom taglalni élményekkel és tényekkel tűzdelve. Az évek során kaptam már pár életveszélyes fenyegetést, melyekkel megtanultam felvenni a mentális harcot, hiszen eleinte nem volt könnyű elviselni, hogy miért fájhat mások sikere egyeseknek ennyire. A jelenben, 2OO7. márciusában majdnem minden nap kapok ismert hazai reppzenei előadóktól és ismerőseiktől életveszélyes vagy testi épségemet veszélyeztető fenyegetéseket. Ha ne adj Isten egy szép napon eltűnnék az élők sorából legalább az olvasók valamelyest sejthetik, hogy hova lettem. Még egyszer és utoljára szeretném hangsúlyozni, bár aki hallgatott engem az évek során, az talán tudhatja, hogy engem mindig is a saját dolgom és a körülöttem élőké motivált, a többieké szimplán érdekelt, tehát így 2OO7. tavaszán engem kizárólag az előttem álló élet, a barátaim és a családom foglalkoztat. Azért írok le olyan dolgokat melyek számomra is gyomorforgatóak, mert tisztázni szeretném a valóságot, ha nem is egyszer s mindenkorra de jó időre.

Előszó:

Sokan feltették már nekem a kérdést, hogy miért fogtam bele "ebbe az egészbe" addig, amíg tulajdonképpen nem is volt rá lehetőségem, hogy másokon igazán segítsek illetve, hogy miért fecceltem ebbe a nájcsájdosdiba az energiám idejekorán hiszen még "magamat sem csináltam meg", mikor már régen azzal foglalkoztam, hogy másokat hogyan tegyek ismertté...

miért is?.. magam számára sem világos a válasz.. talán így hirtelen, ami eszembe jut, mint lehetséges hajdani motiváció, hogy szintén igen korán szembesültem a nagykiadók szűklátókörűségével, koncepcióhajhászságával, külföldi trendek koppintására törekvésével stb... szóval talán ez lehetett a leghatásosabb induktora "ennek az egésznek"… hiszen ez is egyfajta lázadás lehetett vagy volt a részemről, hogy na majd akkor én megmutatom ezeknek, hogy... a mondatot itt szintén nem tudom befejezni, hiszen pontosan nem is emlékszem talán, hogy mit akartam megmutatni.. de valami belső kényszer hajtott és elsimíthatatlanul cselekvésre késztetett, hogy találjak ki egy nevet.. legyen egy logó... weboldal.. emberek.. és betöltöm a zeneszerkesztő programot és.. szöveget írok .. írunk.. és csináljuk.. ha máshol nem, a kisszobában... de valahogy olyan kollektív formában.. az ember ugye alapvetően társas lény.. mondják sokan.. nem feltétlenül vallom ezt, de az biztos, hogy én ilyen csapatjátékos beállítottságú emberke vagyok... ..nem tudom, hogy mitől váltam azzá vagy, hogy eleve az voltam-e.. de a tapasztalataim alapján nem lehet mindenki mindenben profi .. ez pedig mint tényszerűség bőséggel alátámasztja azt az ötletet, miszerint célravezető, ha minden mozzanatot az arra legmegfelelőbb emberke felügyel... legyen bármiről szó.. akár az autóversenyzésben... pilóta nélkül nem sokra mennének a technikusok és a szerelők, de persze a pilóta is hiába nyomja a gázt, ha gajjramegy a motor... szóval idejekorán felfedeztem, hogy életem legfontosabb tényezőjének.. azaz a reppzene készítésének egy állati fontos részében nem tudom kellőképpen megállni a helyem.. ez pedig maga az alapzene elkészítése.. mára már arra is rájöttem, hogy a borítókkal sem feltétlenül nekem kell foglalkoznom... és még rengeteg más dologgal.. az ember persze érzi sokszor annyira tökösnek és ügyesnek magát, hogy kérdés nélkül a hamisítatlan polihisztorok sorába állna... én.. úgy mondanám, hála Istennek.. ráeszméltem, hogy van, ami nem az én feladatom viszont van, amihez szerintem egészséges és kreatív érzékem és ízlésem van.. innentől már adja magát.., hogy rakjuk össze, amink van aztán előre.. a világ egyik legegyszerűbb és legősibb képlete tulajdonképpen... vagy akár ahogy nagymamám is fogta piciny ujjaimat és sorolta... "ez lelőtte... ez a nagy hazavitte.. ez a kisebb megsütötte.... ez a legkisebb pedig.. mind megette".. innentől fogva talán egyenes a pszichológiai út a nájcsájdhoz, hiszen ebben nőttem fel.. apám és anyám .. valamint a nagyszüleim is világ életükben csapatban dolgoztak ..és mint alkotás..vagy úgymond.. mint a világ egészéhez a saját falatkánkat hozzácsempészvén a nájcsájd is egy munkahely.. az az igazi álommunkahely, ahol azzal foglalkozol, ami igazán érdekel és leköt.. és olyan emberekkel, akik barátsággal és inspirációval látnak el kimeríthetetlen adagban... ez az elméleti álláspont talán egy vasárnap délutáni dizni-limonádénal is édesebben hangzik, de lássuk be.. ennyire puritán de mégis pozitív és valahol talán magasztos eszmék vezérlik belülről az embert.. legalábbis a magunkfajta embereket... talán valami ilyesmit gondolhattam és gondolok erről.. amiért leírom a nájcsájd kivonatos történetét az én élményeim alapján.. mert világ életemben arra törekedtem, hogy tiszta víz legyen a pohárban.. ahogyan részemről az összes többi írás is szól bárkihez, aki időt szán végigolvasni... egyfajta tisztelet magammal szemben, hogy leírom sokszor magam számára is bevallván jó pár emléket és tényt valamint egyfajta tisztelet az olvasóval szemben is, hiszen ha már olyan sokan hallgatnak és ismernek minket, joguk van tudni.. sok dolgot.. mindent azért talán mégsem.. hiszen emberek vagyunk.. nagyon sok nyomdafestéket nem tűrő és tényleg thrillerbe valamint elfuserált kabaréba illő dolog történt, amelyeket örökre megtartok magamnak, mert úgy vélem létezik az a kategória, amivel megtisztelem magukat az alanyokat, hogy... hogy.. úgy teszek, mintha én magam sem tudnék semmiről.. talán ez most sokak érdeklődését felkeltette de lássuk be.. milyen az életünk.. rengeteg dologról tudunk..... olyanról... amiről mélyen hallgatunk.. mintha ott sem lettünk volna.. van, aki félelemből.. van, aki tiszteletből.. van, aki reményből.. és van, aki békeszeretetből.. illetve ezek kombinációiból.. én úgy érzem bennem a remény és a tisztelet dominál, miszerint tisztelem minden embertársam, mint embert, bármit is tett ellenem vagy olyanok ellen, akiket szeretek.. és reménnyel telik meg a szívem napról napra, hogy egyszer majd ráeszmélnek hibáikra, ahogyan én is ráeszméltem.. és ráeszmélek.. rajtuk viszont ezidáig .. sajnos .. aligha és szinte "reménytelenül" nem látok változást.. de!! él bennem a remény.. mert minden okom megvan arra, hogy ha már egy életet kaptunk.. akkor akár az utolsó pillanatban is, de rendezzük a dolgainkat.. hiszen hány millió ember bán egy ki nem mondott köszönömöt.. egy ki nem mondott szeretleket.. egy ki nem mondott fontos szót.. vagy pár mondatot.. és legtöbbjük élete végéig küzd ezzel a súllyal.. én tiszta vizet szeretnék a pohárba és ezért írom hétről hétre, hogy mit és hogyan gondolok.. a hallgatók ezrednyi része ismer engem személyesen és hát.. ez nyilvánvalóan azzal jár, hogy a rólam vagy akár más nájcsájdosokról kialakított kép hallomás útján torzult vagy torzul stb., stb... ennek a történetnek és a többi írásnak is egyértelmű célja, hogy tisztázzam saját gondolataim, érzelmeim és történeteim a világ és magam előtt egyaránt.. hogy senki ne foghassa a szája szélén feszülő habot a tudatlanságára és információhiányára.. és, hogy csak annyit kelljen mondanom, hogy www.fankadeli.hu... "olvasd végig ha érdekel.. ha meg lusta vagy rá akkor rólam és egyáltalán rólunk kérlek ne nyilatkozz.." ..hiszen én sem nyilatkozom olyan dolgokról, melyekkel kapcsolatban nem érzem úgy, hogy "képben lennék".. valahogy az én lelkiismeretem ezt diktálja.. viszont ezzel szöges ellentétben, ahogyan már más írásokban is említettem... annyi minden cifra dolgot hallottam már akár magamról.. akár a night child-ról... itt van hát most az igaz történet.. röviden .. lelkiismerettől és reménytől fűtötten, tisztelettel cenzúrázva.. de mégis tisztán.. mint a víz

A Night Child történet

2OO3. kora tavaszán egyik angolul anyanyelvi szinten beszélő unokatestvérem lektorálása alapján hagytam jóvá magamban a night child nevet majd hamarosan édesapám egy rajzából született meg a logó illetve a cégér... a koncepció tehát csapatmunka volt.. állatira egyszerű mégis a világ egyik talán legnehezebb fogalma a való életben.. hiszen, hogy lehetnek akár később rosszban is olyan emberek, akik egy célért küzdenek... ez a cél pedig az önmegvalósítás.. a night child név rövid magyarázata, hogy mindig is éjszakai embernek tartottam magam.. most is éjszaka van mikor ezt a történetet írom és életem legnagyobb hányadát éjszaka illetve este éltem.. legtöbbször 11-nél előbb nem kelek fel csak ha nagyon menni kell valahová valamit intézni.. viszont nagyon sokáig sokszor hajnalig fent vagyok és nyomkodom a stúdióban a gombokat.. szóval az éjszaka gyermekének tartom magam.. a névválasztás amúgy egy állatira nehéz dolog és főleg így visszagondolva óriási szerencsém is volt, hogy sikerült egy olyan nevet választanom illetve egy olyan név jutott eszembe, ami a mai napig hangzatos… legalábbis szerintem az.. bár egy átlag magyar ember esélytelenül indul abban a versenyben, hogy lebetűzze, vagyis leírja, de szerintem idővel biztos javul majd az angolnyelvtudásunk ... szóval night child.. igazából semmi nem volt mögötte.. csupán egy logó.. de semmi olyan más kézzelfogható dolog nem állt rendelkezésünkre.. amire.. egyáltalán lehetett volna építeni... nekem volt egy már akkor is elavultnak számító számítógépem.. de se kameránk.. se stúdiónk.. se tőkénk.. semmink.. illetve semmim nem volt... ez a történet elsősorban az egykori és jelenlegi tagokkal való kapcsolatomat hivatott bemutatni, hiszen a többiről sok érdekeset nem lehetne írni.. gyűjtöttem a pénzt.. dolgoztam.. minden szar melót minden szar pénzért elvállaltam... és csináltam.. aztán lett mikrofon.. lett stúdió.. lett kamera.. lettek lemezek.. ennyire egyszerű.. a világ legegyszerűbb története tulajdonképpen akarat és lényeglátás kérdése az egész.. csak az nem tudja előteremteni egy alapfelszereltségű akár grafikai, akár zenei stúdió felszerelését, aki nem akarja igazán... hiszen más sportokra ismerőseim jóval több pénzt áldoztak és áldoznak, mint amennyibe a night child stúdió került.. butaság volna ezt irigyelni, hiszen egy íróasztal mellől indult az egész.. és csak azért tudok neki örülni, mert a saját kezem munkáját dicséri… ha valami gazdagabb családból származol, biztos rájöttél már, hogy állatira múlandó minden kézzelfogható dolog, amit kapsz... valahogy így van beállítva a belsőnk, hogy azt tudjuk megbecsülni igazán és hosszú távon, ami saját termés.. ha szegényebb családból való vagy akkor pedig csak a példámat tudom felhozni.. ami belefér.. nyomni kell.. pár száz forintokért túrtam a földet nyaranta, meg hangfalpakolás, meg minden kuli meló, amit el tudtok képzelni... ha valaki tanácsot kérne, csak ennyit tudnék… küzdeni kell picit.. eleinte nehéz, de utána annál kellemesebb érzés... szóval mc gőz volt az első night child tag... és elindult a csapatmunka…..

mc gőz, ahogyan az abban a bizonyos salátában is elhangzott, a tévéből ismert engem, mert látta a veletek című klippet… eleinte úgy gondolt ő is rám, mint oly sokan zsigerből talán logikusan, hogy ki ez a gyerek, meg mit akar, mikor nem is láttam még egy repp-partin sem... a „minden kincsem” lemezem készült 2OO2. vége felé és úgy volt, hogy dopeman is közreműködik rajta.. le is beszéltem vele, minden teljesen oké lett volna.. ha az utolsó pillanatban nem áll elő egy aprócska dologgal.. miszerint egy olyan összeget kért volna cserébe a közreműködésért, amit én akkor nem tudtam kifizetni.. hozzáteszem ezt indokoltnak tartom így utólag.. akkor talán rosszul esett egy kicsit, dehát azért neki már akkor is volt neve és bizonyosan sokan akár csak emiatt figyeltek volna fel egy fankadeli lemezre, hogy dopeman is reppel rajta.. nem kell ezen csodálkozni.. amerikában ez nagyon régóta így megy… akárkivel csinálhatok én közös zenét… dre-vel is meg snoopp-al is meg eminemmel is.. csak ki kell csengetnem az árát.. és nem csak a mainstreamebb előadóknál... a totál underground előadóknak is megvan az áruk… már ha valaki ezt egy üzleti fogásnak titulálná, akkor nagyon ki kell ábrándítanom... minden underground előadónak is megvan a közreműködési ára külföldön, úgyhogy még most az írás elején felejtsük el a nagy hiphop szeretete szót.. ez csak az olyan mikroszcénákban működhetne, ami annyira ismeretlen és periférián botladozó, mint a hazai hiphop.. ha a hazai hiphop úgymond most szinte ismeretlen földalatti képviselői a rádiókból és tévékből folynának, akkor bizony nekik is meglenne az áruk… senki ne gondolja, hogy az ő kedvence bezzeg nem a pénzért csinálja.. a pénz mindig bejön a képbe.. mert a pénz mindennek a mozgatórugója, hiszen abból tudsz továbblépni mind a magánéletedben, mind az önmegvalósításodban.. persze a pénz nem minden... közel sem... de fontos tényező... na szóval nem tudtam kifizetni dopemant és így lemondtam a fítet.. viszont ott állt egy szerintem kimondottan jó instrument és valami hülye rögeszmémből fakadóan közreműködőt szerettem volna abba a számba.. így ismerkedtem meg mc gőzzel.. letöltöttem a szóló epé-jét.. még mielőtt húzná valaki a száját.. szabadon letölthető anyagról van szó.. addig nem is hallottam a srácról.. láttam a hátshow sor klippet, de tipikus lóbádzset klippek mintáján talán végig se néztem .. nekem valahogy túl underground volt.. arról reppelni, hogy reppelünk... ettől függetlenül azóta természetesen már képben vagyok a hátshow sor érdemeivel és tiszteletben is tartom azokat... szóval meghallgattam a szóló epé-t és tetszett és rá is mentem, hogy megszerezzem gőz számát .. és fel is hívtam.. elküldtem neki az instrumentet és ő már másnap elreppelte a verzéjért nekem telefonban.. állatira tetszett.. ennyire egyszerű volt.. volt hozzáállása...aztán mikor lejött kecskemétre egy barátom stúdiójába felvenni az anyagot.. az érkezés után közvetlenül beugrottunk pár sört venni és így tartottunk a stúdióba... innen indult kettőnk barátsága.. kojsz, gőz és én a felvétel után beültünk a híres wantedba és még pár sör mellett dumáltunk.. gőz vonattal jött és utána vonattal is ment.. de ott akkor elkezdődött valami.. utána rendszeresen beszéltünk telefonon és.. és nekem nagyon jól esett mikor nem rejtette véka alá, hogy "a minden kincsem a legprofibban összerakott underground lemez amit hallott" .. ha valaki egy picit is ismeri gőzt, jól tudhatja, hogy ez bizony egyáltalán nem nyalás volt.. ez egyfajta közös bizalmi kapcsolat kezdete volt, hiszen manapság egyáltalán nem divatos elismerni más érdemeit, hiszen rettegünk attól, hogy ki mikor él vissza ezzel.. és sorolhatnám.. eléggé vészes szociológiai betegségünk, hogy szinte soha nem dicsérünk, mindig csak vélt hibákra és hiányosságokra vadászunk.. szóval gőzzel rövid időn belül egyfajta magánéletbeli barátság is kialakult kettőnk között, aminek fő ismérve a mai napig is, hogy a reppről beszélünk a legkevesebbet, hiszen annyi más érdekes és valahol fontosabb téma is van a világon.. a reppet meg szimplán csináljuk, meg szeretjük.. illetve szeretjük csinálni.. emszí gőzzel kettőnk kapcsolatáról talán annyi, amit érdemesebb említenem, hogy véresen professzionális rajongói és gyakorolói voltunk éveken keresztül a magunk közt úgynevezett "long víkendeknek".. azaz mondjuk péntek déltől kezdve vasárnap estig hogyan lehet úgy elütni az időt, hogy a körülöttünk lévő emberek és mi is állati jól érezzük magunkat.. szóval a long víkend nagymesterei.. kojsszal kiegészülve.. városról városra számtalan helyen léptünk fel együtt és számtalan órát eltöltöttünk akár flekkensütés vagy marhapörköltfőzés közben a világ akár komoly, akár tréfás dolgait megvitatván.. amit gőzről még tudni érdemes, hogy én személy szerint legalább ötször láttam közterületen konkrétan és a szó szoros értelmében (valamint józanul!!) összeesni a röhögéstől.. bizony kojsszal és gőzzel így hárman rengeteg úti élményen túlvagyunk, ami mostanában megcsappant, hiszen ott a "kicsi".. a kis gőzi baba .. ami teljesen természetes és egészséges módon sokkalta fontosabb, mint végigbulizni az országot.. illetve ha már végigbuliztuk párszor.. hát most gőz életének a gyermekneveléssel egy új szakasza kezdődött meg.. sok más meghökkentő dolgot nem tudok gőzről, hiszen mindig is egyetértettünk a radikális kérdésekben csupán olyan dolgokból fakadtak nézeteltéréseink, hogy kié legyen az utolsó flekken.. aztán feleztünk.......... persze azt talán még fontos gőzről megjegyezni, hogy az egyik leglobbanékonyabb ember, akit ismerek... az a "nem jó vele rosszban lenni" típus, főleg azért mert ő magától elég ritkán kezdeményez baszogatást, viszont ha valaki feltűnően ok nélkül baszogatja őt vagy olyasvalakit, akit szeret akkor hamar vérben forognak a szemei… ebben is ugye állatira hasonlítunk egymásra… egy kis történet talán még.. ami úgy megmaradt bennem.. a sok száz sztori mellett, de ez valahogy mégis mindig előjön.. egyszer egy budapest parádé után.. ő eltűnt valahova… hozzátartozik, hogy már a buli közepefelé annyira részeg volt, hogy nem tudta a saját vezetéknevét... és úgy, ahogy az a nagykönyvben van megírva, el is tűnt a fickó… én valahol budapest mellett egy kisvárosi házibuliban eszméltem, ahol mellesleg kiválóan éreztem magam és utána még gőz lakásához is visszataláltam.. egy kis segítséggel...de ott hiába csöngettem és hiába dörömböltem.. gőz nem engedett be... reggel 8 órakor ott álltam budapesten, mint a kisujjam... gőznél aludtam volna a terv szerint.. ami a dolog pikantériája, hogy az akkori lakása érdekes elrendezése miatt a bejárati ajtó konkrétan két méterre volt az ágyától.. és én hiába csöngettem.. hiába dörömböltem... gőz bizony aludt.. ha ő már úgyis annyit reppelt arról, hogy mennyit iszik.. én most egy kicsit bepillantani engedtettem a végeredménybe is.. rá persze nem tudtam haragudni akkor sem.. kojsz váltig állította, hogy ő rátörte volna az ajtót.. de én csak hazabuszoztam kecskemétre, aztán másnap felhívtam, hogy jól van-e…így ment és így megy ez mifelénk…

wherdee-t gőzön keresztül ismertem meg… egy helyen voltunk páran, mikor is verdi új alapokat mutogatott és én állítólag "fikáztam azokat", legalábbis verdi a mai napig ezt állítja, de én erre valahogy totál nem emlékszem.. sőt verdi elmondása alapján, olyan szinten felhúztam, hogy majdnem be is mosott nekem egyet.. nem is értem miért, de ez nekem totál kiesett sőt.. azért is hihetetlen, mert az én emlékeim szerint viszonylag hamar felfogtam, hogy hihetetlen tehetséggel van dolgom.. szóval a hátshow sor egykori tagjai ugye.. mivel gőz nyomta a szóló dolgait.. viszont a többiek is kezdtek egy hosszabb szünet után éledezni.. verdi, szupa és kroa HS fam néven gondolták, hogy újra zenélgetésbe fognak.. mivel gőzön keresztül sokat találkoztam velük, adta magát, hogy az NC-be olvadjanak.. kroa idővel kikopott.. legjobb tudomásom szerint ő már a sor idejében is lustálkodott és verdiéket is csak visszahúzta.. ebből szerencsére, sőt teljesen emberi módon semmi vita és balhé nem lett.. egyszerűen szupa és verdi kroa nélkül folytatták ketten, ahogyan az a mai napig történik.. kroa amúgy világi forma.. ha valaki, akkor ő tud még nálam is többet beszélni és tele van pozitív energiával.. az, hogy nem a repp élete fő értelme.. az pedig sok milliárd embertársával együtt nem lehet "baj".. szóval verdi... egy hihetetlen, sőt számomra sokszor érthetetlen tehetség.. olyan alapzenék, mint az „ezt most” alapja például.. fél órás időtartamok alatt készültek el.. nem mondanám, ha nem láttam volna saját szememmel több ízben, hogy ez a valóság.. hiszen én sem hinném el.. bár nem tartja magát billentyűsnek, mégis ahogyan reppeli is, a "billentyűk közt él" .. szerintem, a nem szempling alapú hiphop zenék koronázatlan királya.. soha nem hallottam még se külföldi, se hazai producert, aki ennyire sokszínű palettán alkotott volna ilyen szenvedéllyel.. amit verdiről, mint emberről még tudni lehet, hogy legalább annyira érzékeny a lelke, mint sokunké és bizony feltűnően emberi lény.. emberi értékekkel és gondolatokkal.. nehéz is talán elképzelni.. vagy túl könnyű, hogy nagy konyhaművész és nem egyszer ettem már - hála a jó Istennek - a barackos csirkéjéből, amire csak egyet tudsz mondani amint elfogyasztottad... "verdi,... van-e még?".. szóval a barackos csirke után közvetlenül csinál egy „ezt most” alapzenét, utána lejön kecskemétre és elrángatja magát az összes szórakozóhelyre .. májköl dzsekszontól prodidzsiig mindenre letáncolja a helyi bikákat a parkettről és mindezek után reggeli háromnegyed nyolckor megszólal, hogy még egy elköszönő sört azért meg kéne inni valahogy .. illetve valahol... sokan nem tudják, de gőz verdihez képest szinte kispályás, hiszen verdi valami szintén megfoghatatlan belső tehetségből adódóan reggel 7 előtt képtelen kibukni egy buliból.. nemrég is itt aludt nálam egy alkotói nap után és éjjel 2-kor még valami z kategóriás horrorfilmre kattant rá úgy, hogy szupával azon röhögtünk, hogy verdi hogy dobálja magát röhögés közben.. verdi.. egy igazi ember, annak minden előnyével és hátrányával együtt.. a saját reppjeimhez tudnám hasonlítani a zenéit, hiszen legalább olyan színes műveinek spektruma, mint amilyen hosszú út vezet akár a „kérdezd meg”-től az „álmodtam”-ig... alapzenék terén soha nem volt közöttünk semmi kérdés.. napi több zenét is ír, ha olyan kedve van és nekem kizárólag csak annyi volt a dolgom mindig is, hogy szemezgessek... a csapatmunka mintaképe, hiszen bár a zenét ő írta és hangszerelte, mindig is feltétel nélkül fogadta el, hogy én keverjem és masztereljem az anyagokat és még sorolhatnám, sőt.. ha azt kéred tőle, hogy még tehénbőgésből legyen egy szólam ott közvetlenül a refrén után, akkor 5 perc alatt megcsinálja, pluszba tesz bele még egy macskanyávogást is, ami ha tetszik marad... a reppjéről már nem is beszélve, ami szerintem annyira nyers és sajátságos, hogy számomra abszolút felpezsdítő és markáns szín a hiphopban.. van persze, hogy hetekig nem ír zenét.. de valahogy mindig megcsörren a telefon, hogy küldött mailben egy-két okosságot ... nézzem meg.. aztán meg csodálkozik, hogy visszaküldöm még aznap este a felreppelt, majdnem kész számokat.. sokszor érzem úgy, hogy ha nem én tölteném meg tartalommal ezt a weboldalt, akkor verdinek kéne.. talán éreztétek már azt, hogy azért hal el egy beszélgetés, mert egymásra néztek és annyira tudjátok, hogy mire gondol a másik, hogy talán kár is tovább göngyölíteni.. ilyenkor inkább kortyolunk még egyet.. na ő verdi… és még ami fontos... legalább akkora játékszenvedéllyel küzd, mint én... talán a warhammer 4O.OOO szkifi világ koronázatlan hazai rajongóiként, ha majd annak idején a feleségeink le akarnak minket kötni valamivel... betesznek vagy egy ilyen filmet vagy egy ilyen játékot, és mi kussolunk, mint a kisangyal...

szupa... ha már az egykori hátshow sor tagoknál tartunk.. nemes egyszerűséggel hihetetlen a figura.. úgy képzeljétek el a fickót, hogy az mp3 lejátszós mobiltelefonját konkrétan mindenhova viszi magával a lakás területén vagy ahol éppen van és mint egyfajta mikroszkopikus magnót használva "bömböl" belőle folyamatosan valami .. mindig valami más.. és nem túlzok, ha azt mondom, hogy hajmeresztő muzsika.. néha az mp3 lejátszóján hoz anyagokat a stúdióba és ha rákötjük a gépre a ketyerét, csak félve merem olvasgatni a könyvtárneveket.. szupa annyira liberális zenei füllel rendelkezik.. persze nem is hiába vannak 12 éve ilyen jóban verdivel... hozzáteszem ez a liberális fül jelző nem összekeverendő azokkal a műmájer sznobándergránd arcok viselkedésével, akik olyan előadókat respektálnak, akiket szigorúan hárman hallgatnak egy időben maximum a világon.. szupa, az az igazi repparc.. saját elmondása alapján, egyik fő célja, hogy reppsztár legyen... utána nagy röhögés és sörnyitás-hang meg egy slukk... szóval suppah.. aki ugye egészen pontosan így írja a nevét... nem az a forma, aki beszél ha kell, ha nem.. de ha megszólal az esetek felében valami irdatlan nagy baromságot és hülye rímet mond.. vagy a másik felében állati nagy és fájóan izzadtságszagú igazságokat... hozzáteszem, a lányok kedvence... ahol eddig megfordultam szupával, legyen az a színházbüfé kecskeméten.. vagy egy talponálló vagy szimpla péntek esti buli vagy netalántán repp-parti.... szóval szupára olyan szinten kattannak a csajok…. a fiúk tudják mire vágytak kamasz fejjel a csajokkal kapcsolatban.. egy tabletta, amit beveszel vagy csak simán minden előjel nélkül reggel arra ébredsz, hogy mindenki téged akar.. na szupával ez történt.. és a sors fintoraként.. kapott közvetlenül e tulajdonsága mellé egy olyat is..., hogy olyan ízléssel lett kiegészítve a lelkivilága...., hogy lány legyen a talpán, akivel szupa leáll beszélgetni... szóval szupa, akinek "gyilkos" rímei senkit nem bántanak - csak egy két arc agyát maximum ha felfogják, hogy mennyire le lettek oltva - ..... ökle már annál inkább.. "suppah a ninja" bizony nem érdemtelenül, hiszen ismerik már páran keze nyomát és nem úgy, mint a mitugrász bizonygatók... ő ezzel sosem kérkedik.. de mindenki higgye el... nekem... nem érdemes felhúzni a srácot... mert "ugrik" a szó szoros értelmében… tiszta mortál kombat.. közben meg.. és talán így igazán érdekes a történet.. akkora szíve van, mint bármelyikünknek sőt.. olyan beleéléssel bír, akár a hiphoppról, akár az együtt töltött időről legyen szó... szupa az a fickó, aki még akkor is röhög ha mindenki rászáll egy jó ps2 parti közben és csak őt lőjük... még buzdít is rá... szupa az az arc, aki ha húszadszorra is fut neki a stúdióban egy szövegnek és az utolsó szót harapja el... csak nevet magán.. vagyis igazából röhög.. talán ez tükrözi hűen őt... ő már megtanult igazán jóízzel nevetni magán.. bizony én is próbálom tőle sokszor ellesni ezt a mutatványt.... amit még tudni kell róla, hogy számtalan filmből tud idézni a hétköznapokban.. akár az utcán... akár evés közben.. akár az autópályán.... leginkább a szitkozódós részeket természetesen.. szupa, aki úgy tudja csavarni a rímeket, hogy beleszédülök …és mégis van mögötte nem is akármilyen mondanivaló.. olyan halálpontos ritmikával és letisztult flowal.. hiába.. az a 12 év repp azért érződik.. ja, és még ami fontos a fickóval kapcsolatban... képes beállítani ilyen gyümölcs alakú rágófüzérrel a stúdióba.. tudjátok, aminek az íze elmegy 3 perc alatt.. és minden evés után csokit kell ennie.. nem cigiznie kell.. hanem csokit kell ennie.. ha nincs otthon vagy a kajázdában, akkor el kell menni venni...... talán onnan meríti a sok boldogsághormont... de a sok marhaság és viccelődés mellett talán mégis.. amint már írtam... annyira az ember képébe tudja vágni a valóságot.. mindenféle kertelés nélkül... tucatnyiszor kimondta már helyettem, amire gondoltam de nem mertem kimondani... és szinte fájt, amikor kimondta... aztán rögtön utána állatira megnyugodtam, hogy ilyen emberekkel vagyok körülvéve…

egy kicsit régebbi történetet is nézzünk... mármint úgy régebbit, hogy már nem nc tag, sőt talán a fiatalabb hallgatók közül sokan nem is tudják, hogy wolfie és rendben man, azaz a punnany massif is night child tagok voltak.. sőt.. előtte csak wolfie volt.. és rendben man..külön külön.. aztán összeismerkedtem wolfieval és összehaverkodtunk... neki segítségre volt szüksége, én meg „aszittem”, hogy tudok neki segíteni, ami később kiderült, hogy nem.. mert sajnos nem tudtunk együtt dolgozni.. itt egy nagyon fontos momentumot meg kell említeni, amire szerintem még többször is fel fogom hívni akár a saját magam, akár az olvasó figyelmét... a munka az munka.. a biznisz az biznisz.. az emberi dolgok pedig emberi dolgok.. ezeket.. bár én hittem benne régen, hogy össze lehet.. de nem.. nem lehet őket összekutyulni, és kőkeményen be kell, hogy tartsuk a határait.. ez fontos ahhoz, hogy megértsétek és talán, hogy én magam is megértsem a velük való kapcsolatomat... szóval wolfie és rendben man, mint emberkék.. egy buliban.. vagy az utcán... vagy egy kertipartin.. az esetek többségében.. ha wolfie éppen nem issza agresszívre magát.. de mondjuk, hogy nem.. akkor állatira jófej emberek.. mindketten kiváló humorérzékkel vannak megáldva és hát lássuk be.. valahol közülünk valók.. mármint ilyen emszí arcok vagy mi, szóval csinálják a fesztivált maguk körül.. ahogyan azt kell vagy micsoda.. wolfie már nagyon fiatal fejjel is igen ígéretes figura volt ezt misem bizonyítja jobban, mint a disco című száma, ami szerintem magasan megelőzte korát.. szóval night child-os volt a punnany massif de szépen lassan rá kellett eszmélnem, hogy wolfie és rendben man nem azok az arcok, akik ha megígérnek valami matériumot, akkor az úgy lesz ahogy mondják...bizony…manapság már rutinból érzem és szinte azonnal, hogy mi az ami kevés ahhoz, hogy valakivel együtt tudjak dolgozni.. akkoriban még úgy voltam vele, hogy az emberi oldal okés... akkor majd megvárjuk, hogy elkészüljön ez meg az.. majd megvárjuk... várunk.. és várunk.. és szólunk... semmi baszogatás.. inkább még kicsi könyörgés is virágnyelven.. mindent a cél érdekében... de valahogy nem.. és sajnos ahogy telt múlt az idő.. hát bizony a saját csapattársaikba is bele bele martak… nem belém... de bizony 2 night child-os illetőt csúnyán megbántottak szerintem teljesen indokolatlanul, ami.. ami az a kategória, amit az írás elején említettem, hogy..úgy teszek, mintha ott sem lettem volna.. persze feléjük azért jeleztem a véleményem.. de nem szeretnék most feltépni ilyen régi sebeket... szóval a kenyértörés ötletének első jele bennem akkor fogalmazódott meg, amikor kijelentették, hogy nekik nem jó, ha indítunk egy ilyen papírtokos maxival.. "nekik rögtön teljes nagy album kell kiskönyves borítóval meg minden extrával" ... igazából nem értettem a dolgot és sehogy sem tudtam magamnak megmagyarázni, hogy miért.. hiszen a lőtéri kutya nem tudja, mi az a punnani massif... miért ilyen türelmetlenek, holott a trekkek alig-alig készültek.. aztán valahogy .. legalábbis én úgy éltem meg, hogy kicsit elszaladt velük a ló és állatira meg voltak elégedve magukkal, ami abszolút nem is baj.. az egészséges önbizalom alapvető energiaforrás de.. valahogy úgy éreztem mégsincs annyira mire önbizalmaskodni, hiszen az album még az ablakban sem volt.. még egy maxira való anyag is alig-alig.. persze rengeteg szövegük akadt meg alapzene.. de nem voltak megcsinálva.. és hétről hétre.. hónapról hónapra mindig csak számkezdemények és foszlányok voltak.. én meg próbáltam rávezetni őket, hogy először egy maxi vagy kislemez jobb volna, hogy ismerjék meg őket.. és akkor majd utána album.. de nem.. ők kötötték az ebet a karóhoz, hogy rögtön nagy album... talán engem is félreismertek, sőt szinte biztos.. többet gondoltak rólam, mint amilyen lehetőségeim voltak és vannak... persze beszéltek ők mindenféléről, hogy milyen szponzoraik vannak kilátásban, meg ez meg az csinál nekik ingyen klippet... legalább tucatnyi ilyen dolog elhangzott amiből természetesen semmi nem valósult meg a mai napig sem.. de aztán mindig ott volt az érem másik oldala, miszerint.. mikor ott aludtunk párszor rendbennél pécsen.. mindig állatira jól elvoltunk.. elbeszélgettünk.. iszogattunk, bulizgattunk.. de valahol ott bent biztos mindkettőnkben valamiféle feszültség érlelődött... aztán végül 3 embert sikerült megbántaniuk egy este alatt de nagyon csúnyán az nc-ből.... egy eléggé elfuserált pécsi éjszaka volt... gőzt kojsz meg én fogtuk le mert már indult rendben felé... ököllel... és rendben meg wolfie csak hajtogatták, hogy "ők lesznek a legnagyobb királyok" és bizony olyan embereket bántottak számomra teljesen ok nélkül... amit ott és abban a pillanatban már annyira nehéz súlynak éreztem... ott álltam.. félrészegen... a kojsz éppen a gőzt húzza el onnan.. és ők csak mondják, hogy honnan hány millió forintot kapnak és, hogy milyen menő klippjük lesz meg mit’tudomén és közben fikázzák.... kimondom, már ha itt vagyunk, mégiscsak öntsünk tiszta vizet a pohárba... artoscsabit, verdit és gőzt fikázták... de nagyon csúnyán.. engem valószínűleg azért nem, mert éppen nekem mondták... volt pár balhém az életemben és a mai napig nem értem, hogy sikerült magam lebeszélni ott abban a pillanatban a verekedésről... persze wolfie meg rendben is jóval erősebb fickó nálam, de mikor olyanokat bántanak, akiket szeretek.. és teljesen ok nélkül.. ráadásul olyan emberek, akikben addig bíztam sőt.. értük tettem.. szóval ott... valami leírhatatlan feszültség alatt.. a rákban.. egy buli kellős közepén mondtam nekik, hogy „akkor fiúk állapodjunk meg abban, hogy felejtsük el egymást”... és ők csak nevettek mondván, nekik nélkülem is sínen van az útjuk... ez volt 2OO4-ben... nem tudom, mikor jött ki a punnany lemez pontosan, de.. igazából ez már nem is az én dolgom.. de aki tudja egy picit is akár a további sztorit.. nem vitás, vagy gondolom és remélem, nem lehet vitás, hogy az élet engem igazolt.. közben én minden számítás nélkül csak segíteni akartam sőt... hozzátartozik, hogy már régen megnyugodtunk egymással szemben... teljesen kedélyesen eldumálgatunk akár wolfieval, akár rendbennel... az idő ugye elsimít sok dolgot...meghallgattam a lemezüket, amit nagy részben nem tartottam hitelesnek, mert olyan dolgok hangzanak el rajtuk, amelyek közel sem tükrözik a valódi énjüket, sőt.. a hétköznapi viselkedésüket sem.. de saját elmondásuk alapján is, koncepció alapján készült a lemez, hogy legyen rajta mindenféle szám.. ott van pl. a tiszteletről szóló számuk.. na azon talán egy picit fel is húztam magam.. de aztán mára már tényleg úgy vagyok vele, hogy elfogadom.. és inkább sajnálom a történteket.. ha úgy lettek volna előbb már ismerőseim, mint mások a nájcsájdból, akkor biztos mondtam volna nekik, hogy fiúk inkább ne.. de a zenéléssel párhuzamban ismertem meg őket és ez sajnos mindkettőnk részéről nagy hiba volt .. ha lehet ezt hibának nevezni.. vagy inkább lecke.. én legalábbis próbáltam tanulni belőle…

artoscsaba.. mit is mondhatnék róla.. a vip 5 emberben van az életemben és nagy valószínűséggel.. illetve minden jel arra utal, hogy nem fog kipottyanni ebből a pozícióból.. és remélem, hogy én sem nála... az igazi öreg.. persze még csak 32 éves a figura.. a hiphopban mégis öregnek számít.. mint ember viszont egyáltalán nem tartom annak, sőt.. hiszen hogy is tarthatnám…csak az a fura, mikor tényleg ilyen kamasz tinigyerekekkel egy buliban vagyunk .. akkor tényleg valahogy öregnek tűnik.. közben meg a magánéletben az egyik legfiatalosabb ember.. hozzátartozik, amit sokan tudnak csabiról, hogy gyakorlatilag tizenévesen házasodtak össze feleségével és egy kamasz fiú édesapja.. ezt azért fontos róla tudni szerintem ... olyan miliőben él napról napra, mely számomra világosan körberajzolja értékrendjét... nekem könnyű dolgom van.. az artoscsaba lemezt kezükben tarthatók közül azonban sajnos ez nem mindenkire igaz hiszen a mai napig sok visszajelzést kapott csaba.. miszerint sokan nem értik őt és, hogy mit akar mondani... bizony nem is csodálkozom ezen és ő is csak eleinte csodálkozott, hiszen, hogy is lehetne érteni .. főleg hiánytalanul, egy olyan embertársunk reppjét, aki a börtönévek helyett Isten földi útját választotta és a családját.. aki gyakorlatilag árván nevelte fel önmagát és aki kétszer annyi idős és élettapasztalattal rendelkezik, mint a hiphop bulikba járók nagy része.. bizony artoscsaba számait hallgatva sokszor elképedek, hogy "te atya úr Isten... ezt nem hiszem el, hogy ezt mondta és így"... persze ez szubjektív .. kinek mi tetszik, de a legfurább az egészben az, hogy csabival olyan viszonyban vagyunk, hogy .. és bár tudom hihetetlen.. de megmondjuk egymásnak, mi nem tetszik és mi tetszik... olyan magas labdát adunk egymásnak, hogy merjük dicsérni és mérséklésre inteni egymást... nem szembedicsérni.. nem az a spannos klikkes egymás seggét nyalva a közös logó alatt.. hanem valami sokkal magasztosabb közös munka.. mit is mondhatnék... hiszen verdi megcsinálta az „ezt mostot” artoscsaba meg az „álmodtamot”... mármint az alapzenéket.. mit gondolhatnék ezekről az emberekről?.. ha nem lennének barátaim, akkor is életem meghatározó részei lennének, hiszen összeforrtam velük a porban hagyott nyomomban, ha tetszik ha nem.. és még ráadásul a barátaim is.. azok az alapok nekem készültek... nem másnak.. legjobb tudásuk szerint nekem csinálták őket.. és így alkotni.. ilyen emberekkel... az önmegvalósítás csimborasszója és hálás vagyok minden pillanatért, amit velük tölthettem és tölthetek el a stúdióban és az életben is... artoscsaba a szempling alapú zenék egyértelmű koronázatlan királya a szememben... és akár verdi... ő is annyira emberből van, hogy szinte fáj... megérkezem hozzájuk.. elheveredek a kanapén... mesél a fiáról, hogy hogyan neveli és milyen trükkökkel vezeti rá a jobb tanulásra, meg milyen trükkökkel inspirálja az élettel szembeni minél fikcsisebb dörzsöltségre… közben ági, a felesége süt valami sütit vagy melegszendvicset csinál és be be kiabál a konyhából, ha csabi valami marhaságot mond... mi meg röhögünk.. és közben olyan nyújorki ándergrándcsászárokat hamvaikban is megszégyenítő alapok mennek, mint pl. a repparanykártya... aztán "csabi egy picit halkítsd le" .. és ezt már nem ági, hanem én mondom neki.. aggódom is egy picit csabi hallása miatt, mert olyan rohadt hangosan hallgatja mindig, hogy a lábdoboktól kiszakad a tüdőm... ja és ami fontos.. én szólíthatom csabinak, mert a barátom.. ti csabának.. rajtam kívül, nem szereti ha csabizzák... tessék megjegyezni.. szóval artoscsaba, aki a repp lp zenei producere.. ha csak rólam lenne szó, már úgy vélem ezzel is beírta magát a hazai hiphop történelembe.. már ha ez számít valamit.. mondjuk, ha lenne ilyen könyv, valószínűleg elégetném.. szóval artoscsaba, aki olyan dolgokról reppel.. amit megélt.. és ha most nem is feltétlenül érted vagy értitek, hogy ennek mekkora súlya van... hallgassátok csak az artoscsaba vs góliát lemezt.. sajnos sok emberrel már nincs jóban azóta .. akik ott még vele együtt reppeltek.. miattam............... bizony miattam….... erről beszélgettünk pont a napokban.... a fejemhez vágták páran az utóbbi időben... ilyen reppszakmabeli rosszakaróim, hogy miattam romlik más nájcsájdosok kapcsolata bizony más reppszakmabeliekkel.. ez feljött csabival egy beszélgetés során és ő erre azt mondta, hogy "örül, hogy miattam megromlott egy-két emberrel a kapcsolata" .. nem fejtem meg ezt a mondatot... aki érti érti.. nem sok minden esett ilyen jól mostanában.. illetve még valami... sokan itt ilyen reppháborút emlegetnek meg ilyesmi.. ami persze, ahogyan deniz is reppeli szerintem is inkább óvodás farsang.. de.. csabi azt mondta nekem.. ha tényleg háború.. "akkor legalább az a jó benne, hogy tudod melyik oldalon állunk".............. ezzel a mondattal, ő nem is tudja, mennyire megnyugtatott... ha ő nem lenne, talán már régen feladtam volna és újzélandon lennék postás vagy amerikában szobafestő.. ha szüleim, kojsz, balázs és artoscsaba nem lennének, már tuti rég elhúztam volna ebből az országból... bármennyire is magyarnak érzem magam, megfojtott volna már a sok rosszakaró vagy mint jimi, én is lelőttem volna magam egy gyengébb pillanatomban... talán ez is azt bizonyítja, hogy az ember társas lény.. egymást foltozgatjuk.. egymást javítgatjuk.. bennem természetesen jobban megmaradt, mikor csabi engem tákolt össze… de ahogy így visszagondolok, bizony sok tucat órán át magyaráztam én is egy nálam majdnem 1O évvel idősebb embernek, hogy miért "olyan buták, akik őt egy aranyos kis csabi" számba veszik és talán még arra is kevesek agyilag, hogy felfogják, hogy le lettek reppelve... porrá lettek zúzva pár sorral... nem ököllel.. nem pisztollyal... pár őszinte .. emberi.. artoscsaba sorral...

siska finuccsi... még ugye csekkel karöltve, mint finuccsíz lettek nájcsájdosak.. siska keresett meg interneten keresztül, hogy tudnék-e nekik segíteni és én meg mondtam, hogy küldjön zenét.. abszolút nem vágtam, hogy ki meg mi... pedig mindig is érdekeltek a hazai zenék, de nem ismertem őket .. aztán a rojálflöss című számot meghallgattam és akkor mondtam, hogy beszéljünk a dologról.. sajnos őt is a zenén keresztül ismertem meg.. akárcsak a punnanis sztori.. ha előbb ismertem volna, mint embert eszembe sem jutott volna, hogy bántsuk egymást a közös munkával.. persze ennyire nem egyszerű a helyzet, hiszen ha csak annyiról lenne szó, hogy két dudás egy csárdában.. akkor talán már régen le lenne zárva kettőnk története.. ami a mai napig formálódik, mármint.. a mai napig hallom vissza, hogy siska hol szidja éppen anyámat.. vilma nénit.. aki nem egyszer meg nem kétszer ágyazott meg neki nálunk és adott neki reggelit.. ilyen ez.. na szóval.. tisztázzunk egy-két dolgot rögtön az elején, el ne felejtsem.. mert sok fontos momentum van, amit úgy vélek, hasznos megjegyezni.. szóval siskát én rúgtam ki, nem pedig ő lépett ki a nájcsájdból.. tavaly nyár végén egy fesztiválon .. valahol valami vízparton.. olyan dolgokat vágott a fejemhez, hogy "engem ki fog csinálni a reppszakma és, hogy ő tudja, hogy milyen összeesküvés folyik ellenem és, hogy nekem végem", erre megkérdeztem tőle, hogy ennyi ??? .. arra a válaszra számítottam volna... vagy inkább vágytam valahol titkon, hogy.. "igen, ezzel tisztában vagyok de melletted állok feri...." de semmi ilyesmit nem hallottam... olyan terhet éreztem abban a pillanatban a vállamon... talán elképzelni is nehéz.. egy ember, akiért nagyon sokat teszel mind emberileg, mind mindenhogy ... és ez az ember gyakorlatilag.. igazából meg sem tudom fogalmazni, hogy mit tett.. annyira rosszul esett... mintha egy macsétát vágtak volna a hátamba... ott ültem.. és állatira nem hallottam azt a mondatot, hogy "de feri le van szarva én melletted állok..." ... aztán... egyszer csak megszólaltam...hogy „siska, akkor felejtsük el ezt a dolgot”... hiába, a történelem ismétli önmagát… nem véletlenül mondják az öregek… valami egészen hasonló mondatot mondtam wolfiéknak... és...... aztán siska felpattant és mondott egy mondatot, amit szerintem már akkor is bánt talán, mikor kiejtette a száján.. erre megjelent gőz.. és megint csak kibiztosított ököllel indult siska felé de hála Istennek elráncigáltuk onnan..... egész éjszaka csabival és gőzzel beszélgettem.. eléggé összetörtem.. siska.. akiért talán a legtöbbet tettem.. pedig mindig is görcsösen figyeltem arra, akár egy jónak tűnő apa, hogy mindenkivel a lehetőségekhez képest ugyanannyit törődjek.. de érte valahogy mégis többet tettem.. minden szempontból.. mint lelki és mint materiális támasz is.. talán ezért esett ennyire rosszul, hogy a szikráját sem tapasztaltam annak, hogy ő kiállna értem... persze ő azt mondta, hogy „már karácsonyra nem fogják tudni, hogy ki az a fankadeli..”…”és ha esetleg mégis, akkor pár hónapon belül el leszek ásva” .. ehhez képest jól állok azért és viszonylag jó egészségnek örvendek, valamint alkotok is rendesen... szóval siska.. nem is tudom, hogyan folytassam.. másnap artoscsaba és kojsz jelenlétében megesküdött, hogy soha nem fog fikázni, oltani és anyázni sem reppben, sem sehol... és bocsánatot kért azért a mondatért, amit most ide nem is merek leírni.. nem merem, de le kell... felpattant arról a padról és elordította magát, hogy "majd most megismered az igazi énem fankadeli" ............... sok dolog van, amiről szeretném ha tudnának az emberek... siska, aki annyira indulatos tud lenni, hogy nem mérlegel és valahogy mintha felejtene.. fontos dolgokat... ezt talán páran kérkedésnek veszik.. tőlem még annak is lehet venni.. de tény.. hogy a birtokomban van 3 olyan felvétel, amin siska finuccsi magánbeszélgetést folytat kojsszal és artoscsabival, illetve még 2 most meg nem nevezett emberkével.. szóval.. 3 olyan felvétel, melyek ha napvilágra kerülnének, épeszű ember nem is állna többet szóba siskával.. csak valami nagyon irgalmas szamaritánus... vicces, hogy úgy tűnik most .. illetve nem csak most, hanem úgy egyáltalán az élet úgy keverte a lapokat, hogy én legyek az az irgalmas szamaritánus.. és pont nálam vannak ezek a kurva felvételek.. nem tudom, minek kéne ahhoz történnie, hogy nyilvánosságra hozzam őket.. a mai napig bízok benne, hogy ezeken a felvételeken csak egy telepi 8 általánossal rendelkező hülyegyerek beszél.. és szilveszter valahol ott mélyen saját maga is tiltakozik a hallottak ellen.. kiabál és integet, hogy az nem ő.. szóval siska.. a legtöbb helyen abból kifolyólag anyázott engem, miszerint én diktátor lennék.. szeretném egyszer s mindenkorra tisztázni az én diktátorságomat... ez talán sokkoló lesz.. de mégis tényszerű.. szóval annak idején mikor siska és check összebalhéztak.. én összevesztem siskával, mert én azt mondtam, hogy nem rúgom ki csekket, mert az az ő dolguk.. erre siska azt mondta, hogy akkor ő nem marad az nc-ben.. erre jól összevesztem vele, mert elvárta volna tőlem és a többiektől is, hogy utáljuk csekket, azért mert ő utálja... én beszéltem csekkel és mondtam neki, hogy engem ez nem érdekel.. aztán eldöntöttem, hogy letesztelem őket... siska minden nap hívott telefonon.. csekk pedig nem hívott fel 2 vagy 3 hónapig.. akkor mondtam siskának, hogy okés .. akkor vegyük úgy, hogy csekk nem nc-és.. hivatalosan ez azóta sem lett tisztázva és nem is esik jól, hogy ennyire beleszart a fejembe csekk.. pedig nem velem veszett össze, hanem siskával és annyira ismerhetett volna, hogy tudja, hogy engem nem lehet befolyásolni .. na mindegy.. szóval.. a diktatúrámról annyit, hogy siska fél évig kérdezgette, hogy nem lesz-e baj abból, hogy "a tibbát a lemezén rögtön az első számban elküldi a kurva anyjába" .. mondtam neki, hogy nekem közöm nincs ahhoz, hogy mit reppelsz a lemezeden... az embert vettem be az nc-be, nem a szövegeit akarom láttamozni... de ő mindig kérdezgette, hogy nem lesz-e ebből baj, én meg mondtam neki, hogy azt reppelje, ami a szívén van.. abból baj nem lehet...ettől repp a repp.. aztán előállt azzal, hogy a zenéket egy haverja csinálja... gyakorlatilag állatira nem repp zenék.. de ebbe is simán belementem.. ha a srácok zenékbe nem szóltam bele, akkor miért tettem volna a siska zenékbe és szövegekbe... szóval.. tibbah beef... diszkózenék... aztán előállt azzal, hogy a borító fotót egy haverja csinálná.. mindenek előtt hozzáteszem, hogy bugimennel, aki a zenéket csinálta és balázzsal is, aki a borítót csinálta, nagyon jóban vagyok a mai napig.. balázs a saját elmondása alapján, nem akarta csinálni a borítót, csak siska erőltette rá... nekem teljesen mást mondott siska.. és ragaszkodott hozzá, hogy balázs csinálja.. namost balázs saját elmondása alapján, alig-alig tudta összeszenvedni és hát valljuk be.. bizony maga a fotó és a siska albumborító is nagyon gyengére sikerült.. ez nem balázs hibája.. rákényszerítette siska.. közben nem grafikus, csak alap felhasználó volt még akkoriban.. de siska ragaszkodott hozzá, ki tudja miért.. szóval volt tibbah bífünk... csekk bífünk, diszkózenénk, áll a faszomunk, szar borítóképünk, meg dizájnunk ...... amit........................... amit ....... amit na ki ??? na ki ? na ki vett a vállára?... na ki kezdett el sokszorosítani és promótálni ????..na?.. ki nem találnátok... >>Tovább...