Triple – Utcarepp közr. Fire

Album: Kölcsönös EP

Szöveg: Triple, Fire

Zene: Artoscsaba

Verze1: /Triple/

Fél kezem adtam volna, de neked az egész kellett,

Vérző sebeim fájdalmát, még ma sem emésztem meg.

Ordító hajnalok, kacagó éjjelek,

A mámor közt kéj leszek, aztán intek: ég veled.

Lehet nálad 3 ász, ha enyém a pakli,

Kopár mezőkön próbálok sikeresen aratni.

Kalandra vágytam, majd magába zárt a szabadság,

Rácsok közt élek, de gyerünk Dávid szaladj már.

Menekülnék messzire, a világ gyötrelme szakad rám,

Nincsenek elméletek, csak pár szerte foszló gondolat.

Könnycseppekkel telített patakban, egy ócska gondola,

Ami velem tart bárhova, amin evezek a távolba.

Mögöttem az ördög lábnyoma, a nevem átkozva,

Lőnek szitává egy elkalandozott álmomban...

Refrén:

Pé-vel a városban, Densoval lent a téren,

Viktor köszönt, sörrel a kezében.

Vihar és napsütés, majd tündöklő szivárvány,

07, itt prosti van nem királylány.

Verze2: /Fire/

Anyám a megszülésemmel nem tudta mit szabadított a világra,

Apám rájött, a félelmét és bűntudatát fojtja  a piába.

Jövök amikor nagy a káosz és mindenki kába,

Előnyöm ez,meg a félelem hiánya,

Mert a félelem sok ember hátránya,

Az utca meg a repp nevelt; ez a srác sok szaron keresztül ment,

Mögöttem csalódások hosszú sora.

Ez az utálat és bosszú kora.

A szívemben harag, a lelkemben tűz ég,

A vállamon hordom sok ember bűnét.

Az agyam robban, mint a gránát,

Elhozom és valóra váltom sok ember rémálmát.

Vissza semmi nem tart;

Bűntudat és minden érzés bennem meghalt;

Kedves  szomszéd bácsi; szeret velünk szórakázni;

Amikor lefekszik aludni, rágyújtom a házat és nem fog fázni.

Szép álmokat TE SEGG; itt van neked igazi utcarepp,

Ne tegyél próbára h mi az amit megtenni merek,ye…

Refrén:

Pé-vel a városban, Densoval lent a téren,

Viktor köszönt, sörrel a kezében.

Vihar és napsütés, majd tündöklő szivárvány,

07, itt prosti van nem királylány.

Verze3: /Triple/

Lehet szítás, lehet szerelmes dal,

Csalódni fogsz bennem és elengedsz majd.

Dávid a kisszobából, Triple a telepről,

Töltöm a tárat, kezeid emeld föl.

Ha ez megvolt, emelt fővel távozom,

Talpam alatt parázs és égeti lábnyomom.

A rendőr agyonver ha kell, ha nem,

Lóvé az asztalon, távolból integető panel.

Utcarepp neked, vágod T és a D,

A ribanc bömösben, látod ez a tré.

Amit tapasztalok, végül befedi üres lapom,

A pohár nem kell, inkább egy gallon.

Fiúk és lányok, Isten vad gyermekei,

Dobj csak el nyugodtan, úgysem heverem ki.

Ösztönöm hajt, szívem pedig diktál,

Te hívtál, És én fejvesztve rohantam.

Keresztem hátamon, részt veszek a rohamban,

Árnyékom elsuhan, majd soraim közt olvasol.

Végül rádöbbensz, minden mondatom rólad szól.