FankaDeli - Kicsit Magam Alatt...Kicsit Töményen...
2007.02.09. 23:43
egy két pálinka... persze régen úgy ízlelgettem a többi színes löttyöt is de maradtam ennél.. utcai szlengben ugye "ebben van az anyag" na ja... valahogy az illata is egészen más mint a többi "szeszes italé" én a pálinkát szeretem.. főleg ilyenkor.. télen.. meg este.. ajjjajjjjj... voltam már annyiszor magam alatt és ilyenkor ez a "kombó" nagyon ki tudja ütni az ember. Ma is magam alatt vagyok egy kicsit.. vagy inkább nagyon. Egyszerűen sokminden nem fér a fejembe. Nem értem, hogy miért gondoltátok vagy gondolták vagy gondolják így. Egyszerűen nem értem. Pedig én mindent úgy csináltam ahogyan azt a lelkiismeretem diktálta és bár az emberi gyarlóságra mindig fel voltam készülve azért van amikor már néha "nekem" is sok.. Miért nekem? Miért így írom, hogy nekem? Mi különböztetne engem meg más emberektől? Többek között az, hogy az évek során az "ismertségemből" eredő támadások majdnem annyira kőszívűvé tettek a témával kapcsolatban mint a körülöttem mozgolódó lányok viselkedése a szerelemmel kapcsolatban. Kőszívű Feri még mindig a negyedik emeletről. Valahogy sokkal boldogabb voltam mikor még a tizediken laktam. Alig láttam ki a sörösüvegek közűl.. átjött a barátnőm aztán olyan kis béna tini módjára szerelmeskedtünk utána meg mentünk bulizni.. ilyen péntek esti alap buliba ami mégis ezerszer jobb volt mint azok a bulik amikben az utóbbi 5 évben volt részem. Miért írom ma este ezeket le? Elsősorban magam miatt, hogy pár év múlva emlékezzek erre az estére is... mikor ezeket monitorra vetettem. Ahhoz, hogy ezeket a sorokat más megértse legyen az bárki nagyon össze kell szednie magát és nagyon az én fejemmel kell megpróbálnia gondolkodni és legfőképpen végig kell olvasni figyelmesen eme kis irományt különben kidobott idő az egész. Ha erre nem érzed magad képesnek akkor már most nyugodtan abbahagyhatod semmi sértődés nincs belőle. Régen az is rosszul esett ha valami havernak vagy barátnak mutattam egy új klippet vagy zenét és közben ő belepofázott vagy "mással" foglalkozott. Mára ez sem zavar abszolút sőt.. eleve nem is mutatok semmit senkinek. Amikor elkezdi az ember lelkes és bizonyítani szeretne arra még nem jöttem rá, hogy mit meg kinek de ez a legjobb szó mégis rá. Bizonyítani. Vagy talán inkább kitűnni? De, hogy minek azt nem tudom. Amikor elkezdi az ember akkor még szíves örömest mutogatja amire aznap jutott.. legyen az repp.. fafaragás vagy egy nagyon kezdetleges tánckoreográfia. Na majd szépen lassan erről mindenki leszokik aki még előttem járna a felismerés útján. A felismerés miszerint és amire valószínűleg minden iromány mutatni fog ezen az oldalon, hogy úgy szar az egész ahogy van. Nem csak Magyarország meg Kecskemét meg a föld hanem gyanítom, hogy az egész világegyetem kompletten el van szúrva. Pont emiatt fortyog bennem ennyire erősen Istennel való kapcsolatom mert csak magamat tudom okolni, hogy így látom és így élem meg hiszen Ő nem tolhatta el ennyire kivétel ha szánt szándékkal tette. Mindenhogy rossz vagyis sehogy sem jó. Akit szeretsz elhagy és megcsal vagy nem érdekled akit pedig a hátad közepére sem kívánnál megy utánad mint a kiskutya. Amikor kéne nincs pénz amikor meg van a cél homályos mivolta miatt baromságra költöd. Amikor szomorú vagy mégszomorúbbá tesznek amikor pedig vidám vagy megfájdul a torkod vagy elütik a kiskutyád. Valami mindig van. Valahogy mindig rossz. Emiatt az a néhány jó pillanat olyannyira aranyáron talál gazdára, hogy én magam már ki is álltam a sorból. Egyszerűen, hogy lehet az, hogy jót akar az ember és rosszul sül el? Hogyan történhet ez meg? Hogyan történhet ez minden nap és minden héten? Feri *azmeg. Reppel foglalkozni? Ekkora marhaság hallod. Ha visszamehetnék az időben úgy felpofoználak, hogy ahhoz képest amikor apám utánam hajította a fapapucsát egyszer kétszer az csak baráti figyelmeztetés lenne. Reppzenével foglalkozni. Ilyen emberekkel meg közönséggel. Hát hallod. Alapvetően nem sok kereszted volt azon kívül, hogy nem születtél egy jóvágású gyereknek de önszántadból egy ekkora marhaságot felvenni a hátadra. Persze megérdemlem. Magamnak csináltam. 15-18 évesen amerikai instrumentekre reppeltem mert azok voltak olyan "szívhez" szólóak amik kiváltottak belőlem valamit. Akkor azzal baszogattak. Meg, hogy nem tudtam mi az a Hátshow Sor meg Fürkésző Elemek. Annyira leszartam, hogy kik, hogy az valami hihetetlen hiszen én csak ültem a kis szobámban a sörösüvegek között és mivel korán feküdtem alvás előtt még akartam írni egy szöveget utána pedig elindultam a wantedba ahol várt "Szári meg a többiek" .. "5 környi keverttel". A legnagyobb vicc az egészben, hogy a gyerekkori a baráti körömnek foggalma sincs arról, hogy egy tucat számomban róluk és a kis történeteinkről reppelek. Na szóval baszogattak. Ilyen repparcok. Te jézusmárja. Már akkor is gondoltam magamban, hogy ez így nem lesz jó. Alapvetően lépcsőházi figura vagyok és voltam mindig is hiszen apámanyám tanárok és szerintem nem kell bemutatnom, hogy egy pedagógus fizetése az elmúlt 30 évben egy szinten mozog a gyári munkáséval. Szóval 100 forintos zsebpénzzel és a tesómtól örökölt iskolatáskával nőttem fel. De ezek a repparcok még nállam is lépcsőházibbak voltak. Egy csomószor nem is értettem, hogy mit beszélnek. Nem értem, hogy miért alapvető feltétel, hogy türtő paraszt legyél ahhoz, hogy igazi koszos repper legyél. Annyi időt eltöltöttem lent a kosárpályán meg "lépcsőházak árnyékában" ilyen gyerekekkel, hogy én magam is elkezdtem úgy beszélni mint ők. Ha hallom magam kívülről sokszor rosszul vagyok. Alapvetően egy betondzsungel szülötte költőnek állítanám be magam erre minden második szavam az, hogy *azmeg. Hát Feri ehhez is csak gratulálni tudok. Na szóval csináltam a zenéket. Röviden persze csak úgy dióhéjban hiszen a lényegre szeretnék rávílágítani és talán így is túl hosszúra nyúlik a mondókám. A körítést majd apróbb történetekben lőném el mert gondolok a jövőre mármint, hogy még nem kötöm fel magam és lesz itt még pár beírás. Szóval csináltam a zenéket és mivel nem voltam ott minden partin és nem firkáltam a vonatokra meg nem is rongáltam filctollal a buszokat és a rendőröket sem köpködtem le meg úgy cigivel sem húztam le senkit és egyáltalán nem verekedtem igen hamar észrevettem magamon annak a jeleit, hogy nem vagyok elég "real". Na most ugorjunk egy picit az időben és hirtelen teremjünk ott, hogy 20.000 forintból forgattunk egy videóklippet a "veletek" című számból. a 20.000 forint 3 dv kazi ára és a benzinköltség volt mert vagy egy hétig kocsikáztunk. 20.000 forint. Egy időben minden haverom többet költött szeszre egy hétvégén mint ez az összeg. Ennyiből készült a veletek című klip. Kölcsön kamerával, kölcsön autóval, kölcsön mindennel. Ezzel besétáltam a kis szakadt farmeremben a vivába úgy, hogy remegett a lábam, hogy jajj most mi lesz mert bár jó repper lévén mindig is média ellenes voltam de állatira szerettem volna ha játsza a tévé a klippem. Mert azért na mégis hát eldöntöttem, hogy ezt csinálom akkor csinálom is. Szóval bevittem és a többit már tudjátok. Állatira tetszett nekik és leszarták, hogy 20.000 forintból készült azaz nullából nem pedig milliókból meg százezrekből. Ment éjjel nappal. Na akkor aztán már minden voltam. Én olyanokat hallottam és olyanokat hallok vissza magamról a mai napig, hogy abból egy szerintem talán sikergyanús könyvet is írhatnék. És mivel a saját hazájában senki nem lehet ugye próféta az irígység és az álnokság a közvetlen környezetemben ütötte fel a leghamarabb a fejét. Én minden voltam. Úgyis mondhatnánk, hogy Feri aki volt minden. Szegény anyámékat ideje korán meg akartam menteni ezektől a történetektől ők a mai napig alig tudnak valamit. Ők nem is sejtik, hogy hányszor megkaptam, hogy a kis köcsög szemét fankadeli gazdag szülők sarja játsza itt a fejét aztán a segge alá van téve minden. Valóban a seggem alá volt téve minden. Legfőképpen a munkaruha amivel napi 2 ezer forintért hangfalakat pakoltam és 15 évesen 24 ezer forintot fizettem 8 szám felvételéért egy panelház 8. emeletén lévő stúdiónak kinevezett konyhában ahol a kávéfőzőre volt postásgumival felheggesztve egy dinamikus színpadi mikrofon. 15 évesen én nem pofáztam meg sírtam. Elmentem és emelgettem a hangfalakat meg ástam kapáltam meg szemetet és újságot hordtam aztán fizettem mint a katonatiszt. Anyáméktól mit kaptam? Egy számítógépet meg szeretetet. Persze ennél többet nem is kívánhattam volna és ezért mindennél jobban szeretem őket. Na de azért álljon már meg a menet. Akik annak idején mikor elkezdett a tévében menni a klippem és szórták, hogy nekem a seggem alá van téve minden satöbbi satöbbi na szóval mára kiderült, hogy nállam ezek az emberek szinte kívétel nélkül sokkalta gazdagabb formák ha lehet így fogalmazni ebben az országban. Csak az érdekesség kedvéért nekem 17 éves koromig nem volt saját szobám. Utána lett egy 6 négyzetméteres azután pedig egy 4 négyzetméteres lyuk és fél éve van saját szobám. Tehát nincs olyan régen, hogy van saját szobám minthogy kijött az utolsó azaz a REPP című lemezem. Persze valamit valamiért. De azért mégse mondjuk már a ferire, hogy "el van eresztve" mert sajnos nincs. A tréfás az egészben, hogy talán annak idején pont ez esett benne szarul, hogy én egyáltalán nem lettem volna ellenére annak ha én egy gazdag családba születek sőt... én szerettem volna vagyis szeretnék gondok nélkül élni. A mai eszemmel lehet szívesebben elbutulnék a házimozi szobában némi csipsszel mint, hogy próbáljam magam megvalósítani. Ebben a világban? Mármint, hogy ez marhaság hiszen egyik korban sem volt könnyű érvényesülni és nem is lesz. Eleve, hogy emberek vagyunk.. hát ennél hátráltatóbb tényező azt hiszem, hogy nincs is. Szóval .. visszatérve a fő vonalamhoz..ha volt ilyen egyáltalán. Én már minden voltam. Engem már vertek meg és köptek le és én már vertem embereket és köptem le és engem már fenyegettek meg és én könyörögtem, hogy ne verjenek meg és én már fenyegettem meg embereket és én már csináltam csak a pénzért és én már a pénzt le is szartam és én már más történeteit a sajátomként is megírtam és sorolhatnám hajnalig. Édes Istenem. Ha fele annyi történt volna velem az életemben mint amit magamról visszahallottam bárki szívesen cserélne velem. Olyan izgalmas életem lett volna, hogy az leírhatatlan. Nem értem én ezt. Apámtól kaptam egyszer egy pofont kiskoromban sajnos ez meg is látszik rajtam, hogy nem voltam verve de, hogy hozzám egy ujjal sem ért senki az elmúlt 15 évben az tuti. Ennek ellenére engem már többen fenyítettek úgy hallom. Arról nem beszélve, hogy én az üzletért csinálom az egész hipháppot hiszen annyit keresek vele, hogy egyre kisebb a lemezeink borítója hiszen már legyártatni is alig bírjuk őket. Ha csak nagyon röviden utána számolunk. Van egy buliban átlag 400 ember. Abból 150-200 legalább a refrént de 50 tudja kívülről az egész szöveget mert látom, hogy mondja velem. Ha ezt beszorozzuk a városok és helységek számával valamint a bulik számával hiszen nem mindig ugyanazok az emberek vannak ott, akkor kapunk egy állatira szomorú számot ami egy kis további számolás után azt, hozza ki, hogyha nekem csak minden 10. ember megvenné eredetiben a lemezemet aki engem hallgat és ezáltal én adok valami plussz az ő életéhez.. na szóval ebben az esetben már régen meglenne álmaim volvója. Ez csak minden 10. ember esetében. Ha minden 5. ember megvenné a lemezem azaz ennyivel megtisztelne aminél többet iszik el a nőjével teából egy hétköznap este akkor már mercivel járnék ha meg minden második ember megvenni akkor bentlivel. És még ugye akkor is a fele másolt lenne a cédéknek. Tehát cirka 100 fankadeli cédéből 10 az eredeti. Na ezt az érzést senkinek nem kívánom ... éveken keresztül szembesülni ezzel. Gyártottam volna inkább gumicsizmát vagy mentem volna festőnek. Azt nem lehet lemásolni. A gumicsizmát nem lehet átírni cédére meg a szobafestést sem. Én meg basszus az életem és minden tehetségem beletettem ebbe és sokszor nincs 500 forint a zsebemben. Ez igen. Feri *azmeg. Ja és most jön az, hogy "mit sír a szám"? "Te pénzért csinálod?" Persze pénzért. Mit lehet ebben az országban pénzért csinálni? Egymást ne verjük át kedves mindenki. Ezek az albumok azaz mondjuk az Isten hozott... ...ördög vihet, vagy a REPP vagy a Saláta LP annyi munkát igényelnek, hogy nem lehet mellette mást dolgozni mert hobbiból nem lehet csinálni. Hobbiból nem lehet ilyen albumokat csinálni. Illetve lehetne... 5 év alatt egyet vagy 10 év alatt egyet. Lenyomod a melót és hazamész Feri aztán csinálsz egy REPP albumot.. hát aki ezt így gondolta az nagyon félreértett valamit. És utána még nekem van kevesebb pénz a zsebemben mint az aki a saját kocsijából bömbölteti a lemezem. Nemhogy kocsim nincsen... örülök, hogy van egy saját szobám. Magamtól hányok, hogy ilyeneket írok hiszen olyan mintha panaszkodás lenne. Aztán akkor mi van? Miért ne panaszkodhatnék? Hogy visszaírok az ímélekre meg visszaírok iwiwen meg bárkivel elbeszélgetek személyesen is? Ettől jobb fej lennék? Mert, hogy engem el lehet érni és nem vagyok ilyen sztárpalánta aki elérhetetlen? Megcsinálhatnám én is, hogy nem írok be fórumokra és az ímélekre se válaszolok meg a bulikon sem vegyülök.. és akkor mi lenne Feri?... akkor az lenne, hogy talán sokan nem gondolnák, hogy "közülük" való vagyok és ha ez a srác ilyen közűlünk való és reppel akkor "én is tudok biztos reppelni" és nem kezdenének el reppelni.. mert nem fognak tudni. Magyarországon majdnem minden repper reppel. Ettől vagyok ki még de nagyon. És szarok. Tisztelet a kivételnek. Miért nem lehet azt elfogadni, hogy van aki kiválóan megszerel egy autót van aki kiválóan összedob egy vacsorát és van aki reppel? Én reppelni tudok. Jól. Miért mondok ilyet magamról? Mert így gondolom. Ha szerintem nem jól reppelnék és nem élvezném nem csinálnám már régen. De miért kell mindenkinek reppelni? Magát szórakoztatja? Okés. Csak akkor maradjon is vele együtt a szobájában és ne zúzzon le vele másokat agyilag. A két kezemen nem biztos de a lábujjaimat belevéve sajnos meg tudom számolni hány emszí és hány szám volt hatással rám az évek során igazán. Egyszerű százalékszámítással kijön, hogy gyakorlatilag kevesebb mint 1%-a hazai repp termésnek ami értékelhető számomra. Na ez aztán szép. Egyszerűen nehezen tudom elképzelni, hogy ennyi mocsok sallang más műfajban is összejöjjön. Persze persze mindenhol van sok alulexponált emberke de, hogy ennyi mint a reppben sehol máshol az nekem nagyon gyanusnak tűnik. Na szóval én az egész eddigi életem feltetetm erre a szarra amit imádok amúgy és most itt ülök és ahogyan Misi barátom mondaná "holnap tudnék kezdeni" valahol máshol és valami mást. 15 évesen elreppeltem mindent az Ugyanaz a Feri című számomban. Azóta semmi sem változott bennem. Az álmodtam című számom ugyanaz csak más szavakkal. 15 éves korom óta semmi sem változott bennem csak körülöttem. "Gazdag lettem meg köcsög meg nagyképű meg pénzéhes is meg ütöttem is meg ütöttek is". Minden lettem. Feri minden voltál. Nem is tudom mire vágyhatnék még. 15 évesen leírtam mindent ami fontos lehet számomra és ami szerintem fontos számotokra és utána mikor 20 évesen ment a veletek a tévében a fél repptársadalom fikázott, hogy biztos nagykiadó meg anyuapu kicsi Ferije meg minden, de arra állatira senki nem gondold, hogy na itt egy srác aki úgy megvalósítja éppen amit akar a saját erejéből aztán maximum nem tetszik de minek bántsam. Ez persze ilyen gyermekien és mesebelien hangzik de én így gondolok másokra akik nem tetszenek de legalább nem ártalmas amit csinálnak. 15 évesen leírtam a lényeget és erre utána megkaptam, hogy így megy úgy.. és azok az emberek akik így meg úgyoztak villában nőttek fel szélessávú internettel és akik jöttek azzal, hogy így megy úgy nem vagyok elég koszos meg ríl szinte egytől egyig az első sorban nyomják a békétnek meg a farmerem meg a mikrofonnak a szövegét. Pedig állatira nem reppelek másról. Ugyanazt a szart hajtogatom néha csodálkozom, hogy nem unom magam. Na meg persze maradt a szakma. Aki állatira irígy mindenre amit elértem. Akár Night Child akár Saláta akár szimplán FankaDeli. A szakma 90%-a irígy a maradék 10% meg haverom és barátom és tudja, hogy nincs mire irígynek lenni. Azok az emberek fikáznak akiknek letölthető a zenéje a salátáról és akik ott ültek a műsorban és reklámoztam őket és játszom a zenéjüket. Legalább ennyi eszük lenne. És ezek az emberek akiket ti is hallgattok nap mint nap olyan dolgokat terjesztenek rólam, hogy az állam leesik. Egyszerűen nem értem. Nem fér a fejembe. Feri *azmeg. Legalább normálisan lemásoltuk volna az amcsikat. Legalább lenne tényleg beef. Inkább lőjjünk egymásra vagy akkor magyar módra furkós bottal verjük egymást vagy kiegyenesített kaszákkal menjünk egymásnak de ez ami itt Magyarországon repp címszó alatt megy az a legszánalmasabb kicsinyes piti amatőr rosszindulatú irígy és nagyképű brigád akit én valaha láttam és amit valaha el tudtam magam előtt képzelni. Gyanítom, hogy a valóság mégrosszabb mint amilyen információim vannak. Persze tisztelet a kivételnek. Alapvetően kétféle ember létezik a magyar hiphoppban. Aki már elárulta fankadelit miután ő segített neki de legalábbis nem bántotta és akinek már segített és nem bántotta és még nem árulta el. Feri *azmeg. Ez van. Magyar hiphop. Pedig már mindent elreppeltem róla amit lehetett. De minek. Olyan mintha rossz lenne ami van.. közben annyira boldog vagyok attól, hogy a közönség fele útál a másik pedig szeret hiszen ettől többet elérni nem lehet és ha ez a szakma mondaná rám, hogy fasza gyerek vagyok akkor az azt jelentené, hogy közűlűk való figura vagyok az pedig ha leesne nekem, hogy tulajdonképpen mit is jelent lehet jobban szíven ütne mint az, hogy jött a fankadeli feri, csinált kiadót, klippeket, salátát... mindezt évek ingyen munkájával a saját kis zsebpénzéből amiért úgy dolgozott mint egy állat. Aztán erre jobban tudják az életem mások mint én magam. Feri *azmeg. Ha ezt évek múlva olvasod remélem olyan messze leszel ettől "völgytől" amennyire csak lehet.
|